Page 106 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

elutasította a keresetet. A másodfokú bíróság az indoklást némileg kiegészítette
198
azzal, hogy „a becsület a személy társadalmi megítélését, elismertségét jelenti, a
hírnév pedig a személy társadalomban betöltött szerepének értékelését befolyásoló
ismereteket jelenti”. E szempontokat objektív módon szükséges vizsgálni, vagyis
az, hogy a jogutódok szubjektíve alkalmasnak ítélik a cselekményt a személyhez
fűződő jogok sérelmére, nem elégséges.

A fenti eset jól mutatja, hogy az átdolgozás és az integritás sérelme néha nehezen választható
el egymástól, és az elhatároláshoz számos, nem feltétlenül csak jogi szempont vizsgálandó.
Ebben az esetben egyértelműen szerződéses engedélyen alapuló adaptációról volt szó, így a
jogutódok az engedély túllépésére – és ezáltal az átdolgozás vagyoni jogának sérelmére – is
hivatkozhattak volna, feltéve, hogy találnak a szerződésbe foglalt olyan feltételt, amelyet a
lm készítői egyértelműen megsértettek.
A fentiek kiegészítéseként további szabályokat találunk a személyhez fűződő jogokról a
képzőművészeti, fotóművészeti, építészeti, iparművészeti, ipari tervezőművészeti alkotá-
sok és a műszaki létesítmények tervei esetében a 8. fejezetben.

6.3. A SZERZŐ VAGYONI JOGAI

A személyhez fűződő jogok mellett a szerzői jogok másik nagy csoportját a művek szer-
zői jogi értelemben vett felhasználására és annak engedélyezésére vonatkozó vagyoni jogok
alkotják. A szerzői vagyoni jogok sok tekintetben hasonlítanak a tulajdonjogra. A szerzői
vagyoni jogok is kizárólagos (abszolút jellegű) rendelkezési és használati, illetve haszno-
sítási jogot biztosítanak a szerző számára műve vonatkozásában, akárcsak a tulajdonjog
az egyes dolgok esetében. Lényeges különbség azonban, hogy a szerzőt megillető vagyoni
jogok mindig a szerzői műre vonatkoznak, annak zikai megjelenésétől és a művet ma-
gában foglaló műpéldány tulajdonosának személyétől függetlenül. Így lehetséges, hogy egy
festményt megvásárló műgyűjtőt, bár tulajdonosa lesz a szerzői művet megtestesítő eredeti
műpéldánynak (festménynek), nem illetik meg a művel kapcsolatban szerzői vagyoni jogok
(pl. nem jogosult másolati példányt készíteni a képről vagy átfesteni azt). A műpéldány
megvásárlása (tulajdonjogának megszerzése) tehát nem jelenti a szerzői vagyoni jogok
megszerzését, azokkal továbbra is a szerző rendelkezik. Ezt az evidenciát az 1921. évi Szjt.
63. szakasza külön ki is mondta: ha a szerző valamely művét más tulajdonába bocsátja,
ezzel a szerzői jog átengedettnek nem tekintetik.
Az Szjt. 16. §-a rendkívül általánosan és széles körűen (úgynevezett generálklauzulaként)
határozza meg a szerzői vagyoni jogok fogalmát. Eszerint a szerző kizárólagos joga, hogy
művének az egészét vagy valamely azonosítható részét – anyagi vagy nem anyagi formában
– felhasználja, valamint hogy minden egyes felhasználást engedélyezzen. A felhasználás
fogalmát illetően a törvény nem tartalmaz pontos fogalommeghatározást, mindössze egy
példálózó felsorolásban rögzíti a legtipikusabb ismert felhasználási módokat (pl. többszö-

198 Bartók-ügy, Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.401/2004/5., Bartók ügy LB Pfv.E.20.940/2005/2.

106