Page 115 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

6. A SZERZŐ JOGAI

egy lm levetítése vagy egy zeneszám lejátszása a mobiltelefon hangszóróján keresztül. Az
előadás szempontjából nincs jelentősége annak sem, hogy a lejátszást megelőzően esetlege-
sen milyen egyéb műfelhasználások történtek annak érdekében, hogy a mű az adott eszköz-
zel vagy módon érzékelhetővé váljon. Így a mű előadásának minősül az az eset, ha előzetesen
egy anyagi hordozóra (pl. CD-lemezre vagy a mobiltelefon memóriájába) másoltuk a művet,
és ezt szólaltatjuk meg az adott eszköz (pl. CD-lejátszó és a hozzá kapcsolt hangszóró) se-
gítségével, de a mű előadásáról beszélünk akkor is, ha a lejátszásra nem anyagi műpéldány
segítségével kerül sor, hanem pl. egy rádiós, illetve televíziós műsort vagy egy interneten (pl.
online zeneszolgáltatáson) keresztül elérhető tartalmat teszünk érzékelhetővé közvetlenül az
erre alkalmas eszköz (pl. rádió, tévé, mobiltelefon) segítségével. Ilyen esetekben az előadás
szerzői jogi értelemben elkülönül az azt megelőző egyéb felhasználási cselekményektől (pl.
CD-re másolástól mint többszörözéstől, valamint a rádiós, tévés, illetve online közvetítéstől
mint a nyilvánossághoz közvetítéstől), és külön engedély alapján végezhető.
A nyilvános előadás fogalmának másik lényeges eleme a nyilvánosság. Az előadás tehát
abban az esetben minősül szerzői jogi felhasználásnak, ha arra nyilvánosan kerül sor. Az
Szjt. értelmében akkor nyilvános az előadás, ha az a nyilvánosság számára hozzáférhető
helyen vagy bármely más helyen történik, ahol a felhasználó családján és annak társasá-
gi, ismerősi körén kívüli személyek gyűlnek vagy gyűlhetnek össze. A nyilvánosság fo-
224
galmának értelmezésével kapcsolatban több bírósági ítélet is született már. A kialakult
joggyakorlat alapján nyilvános lesz az előadás, ha arra például kereskedelmi üzletekben,
éttermekben, kocsmákban és más vendéglátóipari egységben, szállodák, panziók közös
helyiségeiben, szobáiban, üzemanyagtöltő-állomásokon, vállalati üdülőkben vagy példá-
ul stadionokban kerül sor. A nyilvánosság számára nyitva álló helyeken kívül bármilyen
más helyen is történhet nyilvánosan az előadás, ha ott a családiasság körét meghaladó
225
személyi kör gyűlt vagy gyűlhet össze. Nem minősül tehát nyilvánosnak az előadás, ha arra
például egy családi születésnapi rendezvényen, otthon kerül sor, de nyilvános előadásnak
minősülhet már például egy vállalat munkavállalói részére szervezett lmklubban történő
rendszeres lmvetítés. Az Szjt. megfogalmazásából következik az is, hogy a felhasználás
megvalósulásának nem feltétele, hogy az adott helyen ténylegesen meg is jelenjenek a nyil-
vánosság tagjai, elég, ha ennek a lehetősége fennáll („gyűlhetnek össze”).
Az Szjt. a nyilvános előadás vagyoni joga tekintetében is meghatároz olyan esetkört,
amelyben a szerzők engedélyezési jogukat közös jogkezelő szervezetük útján gyakorolhat-
ják. Az erre vonatkozó előírás szerint az írók, a zeneszerzők és a szövegírók képviseletében

224 Pl. BH1993. 228., BH1992. 457., BH2005. 144.
225 A családi, baráti, ismerősi kört az adott felhasználó vonatkozásában kell érteni. Ha tehát egy cég rendez-
vényszervezéssel foglalkozik, és például esküvőket szervez, amelyhez zeneszolgáltatást is nyújt, az ilyen
rendezvényszervező – mint felhasználó – tekintetében a zenefelhasználás nyilvános előadásnak fog minő-
sülni még akkor is, ha arra egyébként egy családi eseményen (pl. esküvőn) kerül sor.

115