Page 119 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

6. A SZERZŐ JOGAI

számára ehhez hozzáférést biztosít, a lehívásra hozzáférhetővé tétellel megvalósuló nyilvá-
nossághoz közvetítésnek minősülhet. 232
Az interaktív nyilvánossághoz közvetítés tekintetében szintén komoly gyakorlati prob-
lémát vetett fel annak a kérdésnek az eldöntése, hogy az internetes weboldalakat, valamint
az azokon elhelyezett tartalmakat egymással összekapcsoló, úgynevezett hiperlinkek al-
kalmazása szerzői jogi szempontból minek minősül. A linket elhelyező személy lényegé-
ben közvetve (vagy a tartalom beágyazása esetén akár közvetlenül is) hozzájárul ahhoz,
233
hogy egy másik weboldalon lévő (adott esetben szerzői jogi védelem alatt álló) tartalom-
hoz mások hozzáférjenek, így felmerülhet, hogy a link alkalmazása szerzői jogilag nyilvá-
nossághoz közvetítésnek minősül. A kérdést az EUB többek között a Swensson-ügyben
234
vizsgálta, és kimondta, hogy nem minősül nyilvánossághoz közvetítésnek egy internetes
oldalon más internetes oldalon szabadon hozzáférhető művekre mutató kattintható linkek
szolgáltatása (beágyazás esetén sem ). A bíróság rögzítette azonban azt is, hogy ha a
236
235
link alkalmazása egy másik weboldal védelmi mechanizmusának a megkerülését célozza
(pl. csak elő zetők részére hozzáférhető tartalomra mutat), és így a linken keresztül olya-
nok is hozzáférnek a védett tartalomhoz, akik eredetileg erre nem lettek volna jogosul-
tak, már nyilvánossághoz közvetítésről beszélünk, így ahhoz a szerző engedélyét be kell
szerezni. A linkelés szerzői jogi minősítésével foglalkozik az EUB egy újabb ügyben is. A
GS Media-ügyben a fő kérdés a jogsértően elhelyezett tartalmakra mutató linkek meg-
237
ítélése volt. A Bíróságnak arra kellett választ adnia, hogy nyilvánossághoz közvetítésnek
minősül-e, ha a jogosult engedélye nélkül olyan linkeket helyeznek el, amelyek egy másik
internetes oldalra mutatva védett művekhez biztosítanak hozzáférést. A Bíróság megálla-
pította, hogy annak eldöntése, hogy az említett cselekmény nyilvánossághoz közvetítés-e,
vizsgálni kell egyrészt, hogy az adott linket haszonszerzési célból helyezte-e el az adott
személy, másrészt hogy volt-e tudomása a művek jogellenes elhelyezéséről. A Bíróság sze-
rint ha a linkeket haszonszerzési célzattal helyezték el, vélelmezni kell, hogy az elhelyező
személy tudott a műveknek a másik internetes oldalon történt közzétételének jogellenes
mivoltáról, ebben az esetben a linkek elhelyezése tudatos, ezért megvalósul a nyilvános-
sághoz közvetítés. 238
Az Szjt. a nyilvánossághoz közvetítés jogának gyakorlását is több esetben a közös jogke-
zelés körébe utalja. Hagyományos sugárzás esetén az úgynevezett „kisjogos” irodalmi és
239
232 SZJSZT-31/2007 – IPTV szolgáltatás szerzői jogi megítélése.
233 Ebben az esetben a külső weboldalról az adott tartalom automatikusan, közvetlenül a saját weboldal felü-
letén töltődik be és jelenik meg.
234 A kérdés további aspektusaira l. Mezei Péter: A linkelés szerzői jogi vonatkozásai – négyszögletes dugó
a hatszögletű lyukba? Infokommunikáció és Jog, 12. évfolyam, 61. szám, 2015, p. 30–39; Tóth Andrea: A
linkelés jelene és jövője az Egyesült Államok és az Európai Unió joggyakorlata alapján. ISZJSZ, 11. (121.)
évfolyam, 1. szám, 2016. február, p. 62–84.
235 C-466/12. sz. ügy Nils Svensson és társai és a Retriever Sverige AB között [ECLI:EU:C:2014:76], l. az ítélet
indokolásának 29. bekezdését.
236 L. az ítélet indokolásának 31. bekezdését.
237 C-160/15. sz. ügy GS Media BV és Sanoma Media Netherlands BV és társai között [ECLI:EU:C:2016:644]
238 C-160/15. sz. ügy a GS Media BV és Sanoma Media Netherlands BV és társai között [ECLI:EU:C:2016:221]
239 L. Szjt. 27. §.

119