Page 116 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

a már nyilvánosságra hozott úgynevezett „kisjogos” zenemű és irodalmi mű nyilvános
226
előadását – például az éttermekben, szállodákban, boltokban, szórakozóhelyeken, sportlé-
tesítményekben, rendezvényeken – a közös jogkezelő szervezet engedélyezi az erre vonat-
227
kozó díjszabások szerint. Fontos megjegyezni, hogy az Szjt. értelmében a jogosultaknak
lehetőségük van arra is, hogy tiltakozzanak az ellen, hogy a nevükben közös jogkezelő
szervezet adjon engedélyt műveik fenti felhasználására. Ha a jogosult érvényesen tiltako-
zott, tehát az adott vagyoni jogra valamennyi művével kilépett a közös jogkezelésből, akkor
ezt követően egyedileg járhat el a felhasználók felé műveinek engedélyezése és a felhaszná-
lások ellenőrzése érdekében. A közös jogkezelésre vonatkozó szabályokkal részletesen a
9.6. alfejezetben foglalkozunk.

6.3.4. A nyilvánossághoz közvetítés

A nyilvánossághoz közvetítés joga több, technikailag különböző felhasználási módot foglal
magában. E felhasználási módok közös jellemzője, hogy azok a műnek olyan nem anyagi
formában történő érzékelhetővé tételét jelentik, amelyek esetén – a nyilvános előadástól
eltérően – a nyilvánosság tagjai a felhasználóhoz képest távol vannak. A nyilvánossághoz
közvetítés legklasszikusabb esete a (pl. televíziós vagy rádiós) sugárzás útján történő nyil-
vánossághoz közvetítés, amelynek során a mű nem anyagi formában (hanem pl. analóg
vagy digitális jelek útján) jut el a nyilvánossághoz. Ebben az esetben tehát a sugárzást végző
személy helyileg máshonnan teszi érzékelhetővé a művet, mint ahol a nyilvánosság tagjai
az erre alkalmas technikai készülékükkel a sugárzott művet képek vagy hangok formájá-
ban (vagy ezek kombinációjaként) érzékelni tudják.
Az érzékelhetővé tételt megvalósító technikai eljárástól függően az alábbi nyilvánossághoz
közvetítési felhasználási módokat különböztethetjük meg az Szjt. alapján:
 földfelszíni sugárzás [Szjt. 26. § (1) bek.],
 műholdas sugárzás [Szjt. 26. § (2) bek.],
 kódolt sugárzás [Szjt. 26. § (3)–(5) bek.],
 saját műsor nyilvánossághoz közvetítése vezeték útján vagy más módon [Szjt. 26. § (7)
bek.],
 lehívásra hozzáférhetővé tétel (interaktív nyilvánossághoz közvetítés) [Szjt. 26. § (8) bek.
második mondata].

226 Nem tartoznak ide a színpadra szánt irodalmi és zenedrámai művek vagy jeleneteik, illetve keresztmetsze-
teik, valamint a szakirodalmi művek és a nagyobb terjedelmű, nem színpadra szánt szépirodalmi művek
(pl. regények). Ez utóbbi műveknek a felhasználását a gyakorlatban „nagyjogos” felhasználásnak (a mű-
veket „nagyjogos műveknek”), míg a közös jogkezelés keretében felhasználható egyéb művek (pl. rövid
zeneszámok, versek) felhasználását „kisjogos” felhasználásnak (a műveket „kisjogos műveknek”) hívjuk.
227 Az engedélyezést Magyarországon reprezentatív módon, kiterjesztett hatállyal az Artisjus végzi – a fel-
használás körülményeitől függően – vendéglátóhelyeken és szálláshelyeken történő nyilvános előadás
esetén a „V”, kereskedelmi helyek esetén a „K”, koncertek és más rendezvények esetén pedig az „SZ” jelű
díjszabásban foglalt díjtételek alkalmazása mellett.

116