Page 117 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

6. A SZERZŐ JOGAI

Eredeti sugárzó rádió-

vagy televíziószervezet

Kódolatlan sugárzás Kódolt sugárzás Továbbközvetítés

Kódolatlan sugárzás

Kódolt sugárzás
Direkt betáplálás

Műhold

Közvetítő szervezet

Néző/hallgató,
vagyis a nyilvánosság

Földfelszíni sugárzás esetén az adó- és vevőantennák között közvetlenül történik a jelátvitel
(és ezáltal az egyidejű műérzékelés), míg műholdas sugárzás esetén a jeleket először a Föld
körüli pályán keringő műholdra küldik, amely a Földre visszaküldve szórja szét a jelet, ami
aztán az erre alkalmas antenna segítségével válik érzékelhetővé a nyilvánosság számára.
Kódolt sugárzásról akkor beszélünk, ha a továbbított jelek csak az erre szolgáló dekódoló
eszközzel válnak közvetlenül érzékelhetővé a nyilvánosság számára.
A saját műsor vezeték útján vagy más módon történő nyilvánossághoz közvetítése tech-
nikailag annyiban különbözik a sugárzástól, hogy bár ebben az esetben is a közvetítéssel
egyidejűleg, a közvetítést végző felhasználó által meghatározott műsorfolyamként érzékeli
a nyilvánosság művet, de a közvetítésre vezeték útján vagy más (sugárzásnak nem minősü-
lő) módon kerül sor. Ez a felhasználási mód valósul meg pl. az interneten keresztül hallgat-
ható rádióadások esetén, de erről a felhasználásról beszélünk akkor is, ha a telefonközpont
a kért mellék kapcsolásáig valamilyen – szerzői jogi védelem alatt álló – dallamot játszik le
a telefonban. Az Szjt. utaló szabálya szerint e felhasználási módra is a sugárzás szabályait
kell alkalmazni.
A nyilvánossághoz közvetítés jogán belül önálló jogként nevesíti az Szjt. a mű interaktív
nyilvánossághoz közvetítését. Ez a felhasználási mód az olyan felhasználási eseteket foglalja
magában, amikor úgy teszik a művet a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a nyil-
vánosság tagjai a műhöz való hozzáférés helyét és idejét szabadon választhatják meg. Az
előzőekben tárgyalt felhasználási módoktól eltérően tehát ebben az esetben a nyilvános-
ság tagjai nem csak passzív élvezői a felhasználó által egyidejűleg közvetített műveknek,
hanem aktívan befolyásolni tudják, hogy mikor, hol és mely tartalmakhoz férnek hozzá.
A felhasználás tehát lényegében a hozzáférhetővé tétellel megvalósul. Az ilyen felhasználás

117