Page 118 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

szerzői jogi minősítése szempontjából nincs jelentősége annak sem, hogy a hozzáférhetővé
tételre vezeték útján vagy más eszközzel, illetve módon (pl. vezeték nélkül, mikrohullám
útján) kerül sor. A művek internetes hálózaton keresztül történő hozzáférhetővé tétele (pl.
weboldalra történő feltöltés, fájlcserélő hálózaton keresztül történő megosztás) a legtipiku-
sabb példa a lehívásra hozzáférhetővé tételre. Szintén e felhasználás valósul meg a különbö-
ző online on demand szolgáltatások (pl. online zeneszolgáltatás, online videotéka) esetében,
függetlenül attól, hogy a hozzáférhetővé tett tartalom tartósan letölthető (downloading)
vagy tartós műpéldány letöltése nélkül, csak folyamatos internetkapcsolat mellett hallgat-
ható/nézhető meg (streaming). A felhasználás már azzal megvalósul, hogy a mű a nyilvá-
nosság számára hozzáférhetővé vált, nem szükséges, hogy azt ténylegesen bárki lehívja. 228
Bizonyos esetekben gyakorlati nehézséget jelenthet az egyes felhasználási módoknak a
nyilvánossághoz közvetítés kategóriáján belüli pontos szerzői jogi minősítése. A felhaszná-
lás megfelelő jogi besorolásához elengedhetetlen a háttérben meghúzódó technikai eljárá-
sok pontos ismerete, de még így is felmerülhetnek határesetek. Ilyen kérdés adódhat például
az olyan internetes zeneszolgáltatók esetében, amelyek egy adott műsort egységes folyam-
ként közvetítenek a nyilvánosság felé, de ezt kizárólag elektronikus hírközlési hálózaton
(interneten) keresztül valósítják meg (úgynevezett webcasting). Ilyen esetben hiányzik a
felhasználásból az a fajta interaktivitás, amely a lehívásra hozzáférhetővé tétel egyik felté-
tele, és sugárzásról sem beszélhetünk, mert a technikai háttér attól eltérő. Az ilyen felhasz-
nálások ettől függetlenül természetesen a nyilvánossághoz közvetítés vagyoni jogát érintik,
azon belül is tipikusan saját műsor vezeték útján vagy más módon történő nyilvánossághoz
közvetítését valósíthatják meg. Ha azonban már valamilyen mértékű interaktivitás is
229
kapcsolódik a felhasználáshoz, komoly nehézséget okozhat az elhatárolás. A közös jogke-
230
zelő szervezetek gyakorlata alapján elmondható, hogy az olyan mértékű interaktivitás,
amely lehetővé teszi például bizonyos zeneszámok átugrását, a zenei stílus kiválasztását, a
lejátszás megállítását, még nem minősülnek interaktív nyilvánossághoz közvetítésnek, de
ha a szolgáltatás igénybevevőjének már lehetősége van konkrét előadók, zeneszámok kivá-
lasztására és lejátszására, a felhasználás nagy valószínűséggel lehívásra hozzáférhetővé té-
telnek fog minősülni. Hasonló elhatárolási kérdéseket vetett fel az internetprotokoll ala-
231
pú televíziózás (IPTV) megjelenése, amelynek szerzői jogi megítélését az SZJSZT-31/2007.
számú szakvélemény részletesen vizsgálta. A testület többek között megállapította, hogy
az olyan szolgáltatás, amely szerint a szolgáltató rögzíti a műsorfolyamot, és az elő zetők

228 Ezzel kapcsolatban SZJSZT-07/2008 – Szerzői művek online fájlcserélő rendszerek segítségével megva-
lósuló felhasználása. A kérdést részletesen feldolgozta Mezei Péter: Digitális sampling és fájlcsere. SZTE
ÁJTK, Szeged, 2010.
229 L. Szjt. 26. § (7) bek.
230 Vö. az Artisjus „R-TV16” díjszabásának I.2. pontjával, valamint az EJI-MAHASZ közös „S16” jelű díjsza-
básának 1.4. és 1.7. pontjával.
231 Az elhatárolásnak komoly gyakorlati jelentősége van különösen abból a szempontból, hogy az egyes közös
jogkezelő szervezeteknek melyik díjszabása alapján kell a felhasználásra engedélyt szerezni és jogdíjat -
zetni.

118