Page 123 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

6. A SZERZŐ JOGAI

amelyeket a zeneművek összehasonlításakor gyelembe kell venni az átdolgozás szintjét
elérő megváltoztatás megállapításánál. Ilyen szempontként azonosította az eljáró szakér-
tő tanács többek között a zenemű tempóját, dallamvezetését, harmóniamenetét, szövegét,
a hangszerelést, a stílust, hangulatot és mondanivalót. A szakvélemény szerint például „a
hangszerelésben álló változtatás is elérheti azt a kreatív, egyéni-eredeti szintet, ahol az
eredeti műre épülve új mű születik, és így jogi értelemben átdolgozásnak nevezhető”. A
251
tempó kisebb mértékű megváltoztatását, a versszakok harmóniamenetére készült instru-
mentális szólórész lerövidítését, illetve az instrumentális lezárás elhagyását, és helyette a
refrén megismétlését még nem találta az SZJSZT olyan mértékű változtatásnak, ami elérte
volna az átdolgozás szintjét. 252

Mű megváltoztatása

Integritás
Átdolgozás
sérelme

Az eljáró tanács az átdolgozást és a mű egységének sérelmét halmazokkal illusztrálta, és
kiemelte, hogy „[a] művek megváltoztatása – mint alaphalmaz – a mű bármilyen, legkisebb
megváltoztatását jelentheti. Ezen változtatások jelentős része önmagában nem bír jogi rele-
vanciával – csak azok a módosítások, amelyek az »átdolgozás« vagy az »integritás sérelme«
halmaznak részét képezik. A megváltoztatások egy része (a halmazok metszetében) úgy
minősül átdolgozásnak (Szjt. 29. §), hogy egyúttal az integritás sérelmét (Szjt. 13. §) is meg-
valósítja. Más esetekben átdolgozásról van ugyan szó, de nem sérül a mű integritása – vagy
éppen fordítva: a beavatkozás személyhez fűződő jogot sért, de az átdolgozás megállapí-
tásához szükséges alkotó tevékenységről nincs szó. És végül gyakran találkozunk olyan
változtatásokkal, amelyek nem minősülnek átdolgozásnak, és az integritás sérelmét sem
valósítják meg.” 253
Sajátos – az Szjt.-ben kifejezetten is nevesített – esete az átdolgozásnak a mű meg lme-
sítése. Egy irodalmi mű (az 1956-os forradalmi eseményeket feldolgozó novella) meg lme-
sítésének kérdését vizsgálta a testület SZJSZT-18/2011. számú szakvéleményében, és ennek
kapcsán több általános érvényű megállapítást is tett az eljáró tanács. Így például a szakvéle-
mény rögzíti, hogy az átdolgozáshoz szükséges származási jellegű viszony akkor mutatható
ki a művek között, ha „közös lényegi és egyéni-eredeti gondolati formák azonosíthatók az
átdolgozott és az átdolgozó műben.” Az eljáró tanács a szakvéleményben kiemelte azt
254
is, hogy az átdolgozás vizsgálatánál gyelmen kívül kell hagyni az alapul fekvő műben

251 SZJSZT-18/2010 – Zenemű integritásához fűzött jog sérelme. Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.21.103/2011/19.
252 l. még Bándi Gergely: A zeneművek átdolgozásának kérdései. ISZJSZ, 11. (121.) évfolyam, 2. szám, 2016.
április, p. 64–98.
253 SZJSZT-18/2010 – Zenemű integritásához fűzött jog sérelme. Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.21.103/2011/19.
254 SZJSZT-18/2011 – Irodalmi mű lmes átdolgozásának szerzői jogi kérdései. Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.671
/2013/3.

123