Page 318 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.
P. 318
Egyesült Államokban több mint másfél évszázada ismert fair use-teszt, amely generálkla-
uzula módjára biztosítja a felhasználói érdekek érvényesülését, akár pro torientált felhasz-
nálások esetében is.
12.6.1. Fair use az Egyesült Államokban
A fair use-teszt 1841-es életre hívása az Egyesült Államokban alapvetően az alkotmány
ún. „IP Clause” nevű passzusára vezethető vissza. Eszerint „a Kongresszusnak joga van
arra, hogy … előmozdítsa a tudományok és hasznos művészetek fejlődését azáltal, hogy a
szerzők és feltalálók részére kizárólagos jogot biztosít írásaik és találmányaik tekintetében
egy meghatározott időtartamra.” E klauzula az információk terjesztését és a kreativitás
689
előmozdítását tűzte ki célul, akaratlanul is megtörve a szerzők jogának kizárólagosságát
műveik vonatkozásában. Az alkotmányos felhatalmazás egyszerre biztosítja a szerzők-
690
nek a műveikhez fűződő jogokat, másrészt a társadalomnak a tudás terjesztéséhez kapcso-
lódó érdekét. Az amerikai bíróságok ezen ellentmondás feloldása érdekében fejlesztették ki
e kompromisszumos doktrínát.
A fair use-teszt a következők szerint hangzik:
„A 106. és 106/A. szakaszok [a vagyoni és személyhez fűződő jogok] rendelkezései ellenére
a szerzői joggal védett művek kritikai, magyarázati, híradási, oktatási (beleértve a tanter-
mi használatra történő többszörözést is), tudományos vagy kutatási célú fair használata,
beleértve a másolatok vagy hangfelvételek készítésével, avagy az említett szakaszban meg-
határozott más módon való többszörözéssel való felhasználást, nem képezi a szerzői jogok
megsértését. Annak meghatározásakor, hogy a mű felhasználása az adott esetben fair volt-e
vagy sem, a vizsgálandó tényezők magukba foglalják az alábbiakat:
(1) a használat célja és jellege, beleértve, hogy e használat kereskedelmi természetű vagy
nonpro t oktatási célú-e;
(2) a szerzői joggal védett mű természete;
(3) a felhasznált résznek a mértéke és lényegessége a szerzői joggal védett műhöz mint
egészhez viszonyítva; és
(4) a használatnak a szerzői joggal védett mű potenciális piacára vagy értékére kifejtett
hatása.
Az a tény, hogy a művet még nem publikálták, nem akadálya a fair használat megállapí-
tásának, ha ezt a fent említett tényezők alátámasztják.” 691
A fenti tétel tömör összefoglalása gyakorlatilag egyenlő a lehetetlennel. Nem véletle-
692
nül, hiszen a teszt megszületése óta közel kétszáz jogerős ítéletet tartanak nyilván. Ezzel
693
689 Alkotmány, 1. cikk (8) bekezdés 8. pont.
690 William W. Fisher III: Reconstructing the Fair Use Doctrine. Harvard Law Review, 101. évfolyam, 1988.
június, p. 1687–1688.
691 USCA §107.
692 A legrészletesebb magyar nyelvű elemzést lásd: Mezei Péter: Mitől fair a fair? Szerzői művek felhasználása
a fair use-teszt fényében, ISZJSZ, 3. (113.) évfolyam, 6. szám, 2008. június, p. 26–68.
693 L. a USCO hivatalos fair use-indexét: http://www.copyright.gov/fair-use/fair-index.html.
318