Page 318 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.
P. 318

Egyesült Államokban több mint másfél évszázada ismert fair use-teszt, amely generálkla-
           uzula módjára biztosítja a felhasználói érdekek érvényesülését, akár pro torientált felhasz-
           nálások esetében is.

           12.6.1.  Fair use az Egyesült Államokban


           A fair use-teszt 1841-es életre hívása az Egyesült Államokban alapvetően az alkotmány
           ún. „IP Clause” nevű passzusára vezethető vissza. Eszerint „a Kongresszusnak joga van
           arra, hogy … előmozdítsa a tudományok és hasznos művészetek fejlődését azáltal, hogy a
           szerzők és feltalálók részére kizárólagos jogot biztosít írásaik és találmányaik tekintetében
           egy meghatározott időtartamra.”  E klauzula az információk terjesztését és a kreativitás
                                        689
           előmozdítását tűzte ki célul, akaratlanul is megtörve a szerzők jogának kizárólagosságát
           műveik vonatkozásában.  Az alkotmányos felhatalmazás egyszerre biztosítja a szerzők-
                                 690
           nek a műveikhez fűződő jogokat, másrészt a társadalomnak a tudás terjesztéséhez kapcso-
           lódó érdekét. Az amerikai bíróságok ezen ellentmondás feloldása érdekében fejlesztették ki
           e kompromisszumos doktrínát.
             A fair use-teszt a következők szerint hangzik:
             „A 106. és 106/A. szakaszok [a vagyoni és személyhez fűződő jogok] rendelkezései ellenére
           a szerzői joggal védett művek kritikai, magyarázati, híradási, oktatási (beleértve a tanter-
           mi használatra történő többszörözést is), tudományos vagy kutatási célú fair használata,
           beleértve a másolatok vagy hangfelvételek készítésével, avagy az említett szakaszban meg-
           határozott más módon való többszörözéssel való felhasználást, nem képezi a szerzői jogok
           megsértését. Annak meghatározásakor, hogy a mű felhasználása az adott esetben fair volt-e
           vagy sem, a vizsgálandó tényezők magukba foglalják az alábbiakat:
             (1) a használat célja és jellege, beleértve, hogy e használat kereskedelmi természetű vagy
           nonpro t oktatási célú-e;
             (2) a szerzői joggal védett mű természete;
             (3) a felhasznált résznek a mértéke és lényegessége a szerzői joggal védett műhöz mint
           egészhez viszonyítva; és
             (4) a használatnak a szerzői joggal védett mű potenciális piacára vagy értékére kifejtett
           hatása.
             Az a tény, hogy a művet még nem publikálták, nem akadálya a fair használat megállapí-
           tásának, ha ezt a fent említett tényezők alátámasztják.” 691
             A fenti tétel tömör összefoglalása gyakorlatilag egyenlő a lehetetlennel.  Nem véletle-
                                                                            692
           nül, hiszen a teszt megszületése óta közel kétszáz jogerős ítéletet tartanak nyilván.  Ezzel
                                                                                   693


           689   Alkotmány, 1. cikk (8) bekezdés 8. pont.
           690   William W. Fisher III: Reconstructing the Fair Use Doctrine. Harvard Law Review, 101. évfolyam, 1988.
             június, p. 1687–1688.
           691   USCA §107.
           692   A legrészletesebb magyar nyelvű elemzést lásd: Mezei Péter: Mitől fair a fair? Szerzői művek felhasználása
             a fair use-teszt fényében, ISZJSZ, 3. (113.) évfolyam, 6. szám, 2008. június, p. 26–68.
           693   L. a USCO hivatalos fair use-indexét: http://www.copyright.gov/fair-use/fair-index.html.

           318
   313   314   315   316   317   318   319   320   321   322   323