Page 316 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.
P. 316

az európai rendszerekben, míg az angolszász országok preferenciasorrendje eltér ettől. A
           kérdés végső soron az, hogy mekkora szerep jusson a közös jogkezelő szervezeteknek a
           jogok gyakorlásában. A közös jogkezelés (francia eredet mellett) már a XIX. században
           elterjedt az európai kontinensen, és mára kötelező joggyakorlási móddá vált olyan ese-
           tekben, amikor az egyedi engedélyezés és a díj zetés ellenőrzése meghaladná a jogosultak
           kapacitását, más szóval olyan esetekben, amikor hatékonyabb eszközt jelent a jogok egyedi
           gyakorlásánál.
             Az angolszász országokban azonban – és különösen az Egyesült Államokban – nap-
           jainkban is vitatott, hogy a közös jogkezelők kötelező jelleggel járhatnak-e el, vagy csak
           a jogosultak önkéntes elhatározása alapján, az ő engedélyükkel végezhetik az engedélye-
           zést és/vagy kezelhetik a jogdíjakat. Az Egyesült Államokban is léteznek ilyen szerveze-
           tek (pl. ASCAP), ezek az önkéntesség elvén alapulnak. Az sem meglepő, hogy például a
           hangfelvétel-előállítók, amelyek erős pozíciókkal rendelkeznek az Egyesült Államokban,
           az őket megillető szerzői jogokat saját maguk gyakorolják. A „kiterjesztett hatályú közös
           jogkezelés”, amely a skandináv országok szülötte, és arra biztosít jogot, hogy a jogkezelő
           az olyan jogosultak jogai kapcsán is eljárjon, akik nem az adott ország állampolgárai, és a
           jogkezelőnek sem tagjai, illetve nem adtak részére közvetlen felhatalmazást a képviseletre,
           teljességgel idegen az amerikai joggyakorlattól.



           12.5.   A SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGOK

           Kevés olyan témakör ismert a szerzői jogban, amely annyira megosztaná az országokat,
           mint a személyhez fűződő jogok. Világosan lemérhető ez abból, hogy az adott kérdést a
           nemzetközi egyezmények milyen mértékben szabályozzák, és amennyiben ismertek előírá-
           sok, azt hányan fogadták el. Vitathatatlan, hogy a BUE tartalmazza a szerzőség elismerésé-
           nek jogát, valamint az integritásvédelem klauzuláját.  E személyhez fűződő jogokat – több
                                                        683
           másik mellett – francia bíróságok fejlesztették ki a XIX. században,  majd rohamtempó-
                                                                      684
           ban elterjedtek más európai országokban is.
             Az Egyesült Államok azonban többek között épp e jogok léte miatt nem csatlakozott
           a BUE-hoz egészen 1988-ig. Sőt, az amerikai szövetségi szerzői jog még napjainkban is
           csak korlátozott módon biztosítja e jogok érvényesülését. A USCA értelmében a szerzőség
           elismerése, valamint az integritásvédelem csak a képzőművészeti alkotások szerzőit illeti
           meg.  Ez ugyanakkor nem azt jelenti, hogy más szerzői jogosultak mozgástere véglete-
               685
           sen korlátozott volna személyhez fűződő érdekeik érvényesítése kapcsán. Egyrészt tagál-
           lami jogszabályok – különösen a szerződésen kívüli károkozás intézményével (részben)
           párba állítható „tort jog” – alapján, másrészt a szövetségi bíróságok kreatív értelmezése




                  bis
           683   BUE 6  cikk (1) bekezdés.
           684   John Henry Merryman:  e Refrigerator of Bernard Bu et. Hastings Law Journal, 27. évfolyam, 1976,
             p. 1023–1028.
           685   USCA §106A.

           316
   311   312   313   314   315   316   317   318   319   320   321