Page 317 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

12. BEVEZETÉS AZ ÖSSZEHASONLÍTÓ SZERZŐI JOGBA

révén a törvényben előírtnál szélesebb védelmet élvezhetnek a jogosultak az Egyesült Ál-
lamokban.
Így a híres Monty Python-ügyben a bíróságnak arról kellett döntenie, hogy az ABC tele-
víziós társaság jogszerűen járt-e el, amikor a Monthy Python Repülő Cirkusza című BBC-
produkció egyenként harmincperces epizódjaiból úgy mutatott be kétszer három részt
egyenként 90 perces terjedelemben, hogy az utóbbi időkeretbe a reklámidő is belefoglalta-
tott. Annak érdekében tehát, hogy a 90 perces műsoridő tartható legyen, az ABC a szkecs-
csek egy részét kivágta a produkcióból annak ellenére, hogy a BBC erre nem adott enge-
délyt. A bíróság a felpereseknek kedvezett, és jelezte, hogy szerződésszegést eredményezett
az eredeti tartalom megcsonkítása. S bár e döntés egyáltalán nem azonos az integritásvé-
686
delemmel – már csak azért sem, mert az ítélet 13 évvel a BUE amerikai hatálybalépése előtt
született –, ám hatását tekintve megegyezik azzal.
Egy másik ügyben két celeb titkolt házasságáról készült, jogtalanul megszerzett fotók
engedély nélküli közzététele képezte a vita tárgyát. Mivel a fényképészeti művek az Egye-
sült Államokban is szerzői jogi védelmet élveznek, ezért azok engedély nélküli felhaszná-
lása jogsértést eredményezett. Az ügy alperese érvelésében a fair use-tesztre támaszko-
dott, ám a bíróság elvetette ezt a védekezést többek között arra való hivatkozással, hogy
687
a felperest megillette a fotók első kereskedelmi forgalomba hozatalához fűződő érdeke. Az
előző mondat kulcsszava a kereskedelmi volt, és nem az első nyilvánosságra hozatal. Az
ítélet világossá tette, hogy a közzététel „jogát” alapvetően nem személyiségi kérdésként,
hanem vagyoni érdekként kezeli. Más szemszögből nézve ugyanakkor az ítélet gyakor-
688
latilag azt a védelmet deklarálja a szerzők részére, mint amit Európában a személyhez
fűződő jogok.

12.6. KORLÁTOZÁSOK ÉS KIVÉTELEK

A korlátozások és kivételek témaköre ugyancsak komoly viták tárgyát képezi annak el-
lenére, hogy a nemzetközi szerzői jog részletesen – igaz eseti jelleggel – szabályozza. A
legkiválóbb példa erre az Infosoc-irányelv. Ennek megalkotása során gyakorlatilag az EU-
tagállamok szerzői jogában ismert valamennyi korlátozás és kivétel felkerült az „étlapra”,
amelyek közül aztán a tagállamok a jogharmonizáció keretében szabadon szemezgethet-
tek. E korlátozások és kivételek egy része a korábbi nemzetközi egyezményekben is meg-
található volt (így azok gyakorlatilag valamennyi tagállamban jelen voltak már), mások
viszont egy vagy több országban voltak csupán elismertek. (Kiváló példa erre a paródia
esete.) A korlátozások és kivételek azonban egységesnek tűnnek abban a tekintetben, hogy
jellemzően oktatási, kulturális, meghatározott esetekben egyéni érdekeket érvényre jutta-
tó, azonban alapvetően nem jövedelemszerzésre irányuló magatartásokat mentesítenek a
felelősség alól. Ami igazából hiányzik a kontinentális európai országok rendszeréből, az az

686 Terry Gilliam, et al., v. American Broadcasting Companies, Inc., 538 F.2d 14 (1976).
687 Vö.: 12.6.1. alpont.
688 Noelia Lorenzo Monge, et al., v. Maya Magazines, Inc., 688 F.3d 1164 (2012).

317