Page 43 - MÜBSE - Az ügyvédi kártérítési jog

előadottak egymásnak ellentmondanak, rendezési Bizottság 2 hónapos időszakra
jelen eljárás keretében a tényállás teljes állapította meg az ügyvéd felelősségét. Ezen
körűen nem tisztázható. A biztosítási felté- időszak tekintetében vizsgálta ezért a ká-
telek fent hivatkozott VIII. 15. pontja alapján az rigény összegszerűségét, melynek körében
Egyesület csak a bíróság jogerős marasztaló a következőket állapította meg: Az adózási
ítélete esetén áll helyt akkor is, ha a tényállás, mód választásának egyik lehetősége az ala-
illetőleg a biztosított felelősségének megál- kulástól történő, - a másik a KIVA törvény 19.
lapítása a felek ellentmondó nyilatkozatai (1) bekezdés szerinti választás bejelentését
miatt peren kívüli eljárásban nem lehetsé- követő hónap első napjával történhet. A KIVA
ges. Mindezekre tekintettel a Kárrendezési törvény 21. § (1) bekezdése tartalmazza az
Bizottság a kárigényt elutasította. adó mértékét, a (2) bekezdés a-c) pontjai
tartalmazzák, hogy a KIVA adó alanya men-
III.7.b) tesül a TAO, a szociális hozzájárulási adó,
és a szakképzési hozzájárulás megfizetése
A kárigénylő arra alapította kárigényét, hogy alól. A KIVA adózási mód kiválasztásának
a biztosított ügyvéd nem megfelelően járt elmaradása azzal a következménnyel jár egy-
el a cég alapításával összefüggő cégeljárás- részt, hogy a társaságnak az általános sza-
ban, amely miatt a társaságot kár érte. A bályok szerint kell működnie, azaz társasági
biztosított ügyvéd a cégbejegyzési nyom- adó alanyként, a számviteli törvény hatálya
tatványon a társaság szándékával ellentéte- alatt. Másrészt szociális hozzájárulási adót
sen nem jelölte meg azt, hogy a társaság a és szakképzési hozzájárulást kell fizetnie,
KIVA hatálya alá kíván bejelentkezni. Emiatt KIVA-t pedig nem. A társaság az X. évi mű-
a társaság 4 hónapig nem élhetett a KIVA ködése alatt bevallott és megfizetett szoci-
adózási forma lehetőségével, az általános ális hozzájárulási adó, valamint szakképzési
szabályok szerint adózott, emiatt többlet hozzájárulás együttes összegére jelentett
közteher fizetési kötelezettsége keletkezett. be kárigényt. Arra tekintettel, hogy a Kft. X
Ezen plusz közteher megtérítése iránt nyúj- évi beszámolója – amihez kapcsolódik a TAO
tott be a társaság kárigényt. A Kárrendezési és az Iparűzési adó elszámolása, bevallása
Bizottság a kárigényt megalapozatlannak is – nyilvánosan nem fellelhető (tekintettel a
tartotta, figyelemmel az alábbiakra: „A május 31-i határidőre) továbbá a megküldött
rendelkezésünkre álló adatok alapján a anyagok alapján a Kárrendezési Bizottság
biztosított ügyvéd mulasztást tanúsított egyrészt meghatározta a kárigényből kiin-
az ügyben azzal, hogy a cégbejegyzési dulva a tényleges többlet terhet, másrészt
nyomtatványon nem a megbízó szándé- azt kiegészítette – a teljeskörűségre törek-
ka szerinti adózási módot tüntette fel. vés érdekében, becsléssel – teoretikusan, a
Ugyanakkor nem hagyhatjuk figyelmen még rendelkezésre nem álló adatok miatt. A
kívül, hogy sem a kárigénylő, sem pedig számviteli törvény 79. § (1) bekezdése szerint
könyvelője több, mint 4 hónapig nem ész- a személyi jellegű ráfordítások közé tartozik a
lelte azt, hogy a társaság az adóhatóságnál „természetes személy tulajdonos” személyes
nem volt a KIVA hatálya alá bejelentve. közreműködése ellenértékeként kivett ösz-
A kárigénylő ezzel az elvárható, kellő körül- szeg”. A megküldött főkönyvi kivonatban egy
tekintést elmulasztotta, ezért megalapozat- főkönyvi számlaszámon (541) a bérköltségek
lannak tartjuk azt, hogy a teljes időszakban között szerepel mind a tagnak a tagi jogvi-
jelentkező többlet közteher miatt az ügyvéd szonyára tekintettel kifizetett összeg, mind
felelőssége lenne megállapítható.” A Kár- a másoknak kifizetett munkabér. (Az alapító

43