Page 42 - MÜBSE - Az ügyvédi kártérítési jog
P. 42
Kárrendezési Bizottság egyértelműen, sági társaság. A biztosított ügyvéd előadása
megnyugtató módon peren kívüli eljárás- szerint felajánlotta, hogy a könyvelővel
ban megállapítani nem tudta. A tényállás és a cég bankszámláját vezető bankkal is
felderítése olyan széleskörű bizonyítási eljárás felveszi a kapcsolatot, de aláíráskor nem
lefolyatását igényelné (pl. tanúk meghallgatá- tudták megjelölni sem a könyvelőt, sem a
sát) amely meghaladja az Egyesület kereteit, pénzintézetet, a biztosított ügyvéd által
arra csak bírósági eljárásban van lehetőség. javasolt könyvelőiroda segítségét pedig
Megjegyezzük továbbá, hogy álláspontunk nem kérték. A biztosított ügyvéd a beltagnak
szerint a kárigénylőnek – a kárenyhítési kö- feltette azt a kérdést, miért szerepel a kültag
telezettségük alapján – elsődlegesen is a által írt e-mailben, hogy a „beltag KATA-s”,
letevővel szemben kell igényüket érvényesí- van esetleg egyéni vállalkozása, mert akkor
teniük. A fentiekre tekintettel a kárigényt a nem lehet beltag, de az alapítandó Bt-vel
Kárrendezési Bizottság kedvezően elbírálni kapcsolatban továbbra is csak az volt az igény,
nem tudta. hogy alanyi adómentes legyen. A biztosított
ügyvéd álláspontja szerint egy későbbi egyez-
III.7. A CÉGELJÁRÁS SORÁN ELKÖVETETT ÜGY- tetés alkalmával is csak a KIVA lehetősége
VÉDI MŰHIBÁKKAL KAPCSOLATOS JOGESETEK merült fel, ezt támasztja alá a hivatkozott
A MÜBSE GYAKORLATÁBÓL, e-mail is, amelynek tanúsága szerint a köny-
velővel történt telefonos egyeztetés során a
KATA szóba sem került. A biztosított ügyvéd
III.7.a) megjegyezte, hogy minden cégokirat, így a
cégbejegyzési kérelem (a NAV nyilatkozattal)
A kárigénylő betéti társaság alapító okiratát is átadásra került a társaság megbízottjának,
a biztosított ügyvéd készítette. A kárigénylő így indokolatlan, hogy a KATA alá bejelent-
a biztosított ügyvéd szakmai mulasztását kezésre csak 2 hónap elteltével került sor.
abban látja, hogy a társaság alapításakor nem A megjelölt káresemény időpontjában
jelölte be a cégnyomtatványon, hogy a cég a hatályos ügyvédi biztosítási feltételek
KATA adózást választja, így az alakuló társa- VIII. 15. pontja szerint az Egyesület csak
ság nem került a KATA hatálya alá. Ennek a bíróság jogerős marasztaló ítélete ese-
ténye a kárigénylő számára csak később tén áll helyt akkor, ha a biztosított a vele
derült ki, így csak később tudott a KATA ha- szemben támasztott kártérítési igény
tálya alá bejelentkezni. A kárigénylő sze- miatti felelősségét nem ismeri el, illetve
rint őt a biztosított ügyvéd mulasztása kifejezetten megtiltja az Egyesület teljesí-
miatt és azzal összefüggésben kár érte. tését. A biztosítási feltételek hivatkozott
A kárigénylő a kárigényét X összegben jelölte rendelkezése alapján a bejelentett ká-
meg, a cég ugyanis 1,5 hónapig a társasági rigény tekintetében a MÜBSE-t helytállási
adó hatálya alatt adózott. A biztosított ügyvéd kötelezettség nem terheli. A Kárrendezési
a szakmai mulasztását vitatta, a kárigényt sem Bizottság megjegyzi, hogy a kárigénylő a
jogalapjában, sem összegszerűségében nem is- cégiratok kézhezvételét követően hala-
merte el. A biztosított ügyvéd előadta, hogy az déktalanul nem intézkedett, pedig a Ptk.
adózási formát a megbízásnak megfelelően 6:525. § (1) bekezdése szerint kárenyhítési
jelölte be. A társasági szerződés aláírásakor kötelezettség terhelte, e kötelezettsége
kérdésként merült fel, hogy milyen adózási for- felróható megszegése miatt keletkezett
mát választ a cég, a jövendő cégtagok csak azt kárt a károkozó egyébként sem köteles
kérték, hogy alanyi adómentes legyen a gazda- megtéríteni. A fentiek mellett a felek által
42