Page 18 - MÜBSE - Az ügyvédi letét kezelése körében elkövetett ügyvédi műhibák, és egyéb jogellenes ügyvédi tevékenységek

A jogerős ítélet indokolása szerint a per- lett. A nyilatkozó feltehető akaratának vizs-
beli letéti szerződés nem a felperes, mint gálata során az ítélkezési gyakorlat szerint
harmadik személy javára jött létre, így a gazdaságilag ésszerű akaratot kell alapul
a felperes a szerződés alapján nem szer- venni.
zett közvetlenül jogot a letétbe helyezett
pénzösszeg megfelelő részének megfi- A másodfokú bíróság a Ptk. 207. § (1) bekez-
zetésére. Az ügyvédi letéti szerződést désének helyes alkalmazásával állapította
a rendelkezésre álló okiratokból kitű- meg, hogy sem az adásvételi, sem az annak
nően azért kötötték meg, mert a ... Kft. valóban elválaszthatatlan részét képező leté-
tehermentesen kívánta az általa meg- ti szerződés nem tekinthető a felperes mint
vásárolt ingatlanok tulajdonát megsze- harmadik személy javára kötött szerződés-
rezni, és a tehermentesítéshez a letétbe nek. Az adásvételi szerződésben ugyanis
helyezett vételár biztosított fedezetet. a vevő a vételárat az eladó részére vállalta
A terhek kiegyenlítéséhez szükséges vé- megfizetni, és ennek megfelelően a letétbe
telárrész vonatkozásában ezért a letéti helyezett vételár jogosultja is az eladó volt.
szerződést csak az eladó és a vevő közös
megegyezésével módosíthatták. A vételár Az ügyvédi letéti szerződés megkötésére a ren-
további része viszont az eladót illette meg, delkezésre álló adatok szerint azért került sor,
azzal az eladó szabadon rendelkezhetett. mert a vevő által megvásárolt ingatlanok nem
Ennek megfelelően egyoldalúan megváltoz- voltak tehermentesek, és a tehermentesítést
tathatta az e vételárrészre vonatkozó, a leté- a vételárból kívánták elvégezni. A vételár ügy-
ti szerződésbe foglalt, az I. r. alperes részére védi letétbe helyezése, valamint az eladó és
adott megbízását is. Nem szegte meg ezért a vevő – a letéteményes I. r. alperessel szem-
az I. r. alperes az ügyvédi letéti szerződést az- beni – együttes utasítási jogának kikötése
zal, hogy az eladó módosított utasításának a tehermentesítés megvalósítását, az eladó és
eleget téve nem teljesített kifizetést a letétbe a vevő jogainak kölcsönös védelmét szolgálta.
helyezett vételárból a felperes számára. Nem
érvényesíthet a felperes megalapozottan A tehermentesítés megtörténtét követően
kártérítési igényt az I. r. alperessel szemben fennmaradt, az eladót megillető vételárrész
a Ptk. 339. § (1) bekezdésére hivatkozással felhasználásának módja viszont a vevő szá-
sem. Az I. r. alperes ugyanis szerződéses kap- mára – a gazdasági ésszerűség szempontjait
csolat keretében fejtette ki tevékenységét, figyelembe véve – közömbös volt. Az eladó és
magatartása pedig önmagában nem minő- vevő szerződési akaratának helytálló értéke-
síthető tiltott, jogellenes cselekménynek. lése alapján ezért a másodfokú bíróság a leté-
ti szerződés helyes értelmezésével állapította
A jogerős ítélettel szemben a felperes által meg azt, hogy a szerződés vonatkozó pont-
előterjesztett felülvizsgálati kérelem nem volt jában megjelölt összegre a szerződő felek
alapos. együttes utasítási joga nem terjedt ki; a vétel-
A szerződési nyilatkozatot a Ptk. 207. § ár e részével az eladó szabadon rendelkezhe-
(1) bekezdéséből kitűnően vita esetén úgy tett. A letéti szerződésbe foglalt, az I. r. alpe-
kell értelmezni, ahogyan azt a másik félnek res részére ezzel az összeggel kapcsolatban
a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset adott megbízását ezért az eladó egyoldalúan
körülményeire tekintettel a szavak általáno- megváltoztathatta. Az I. r. alperes erre figye-
san elfogadott jelentése szerint értenie kel- lemmel sem a szerződést nem szegte meg,

18