Page 23 - MÜBSE - Az ügyvédi letét kezelése körében elkövetett ügyvédi műhibák, és egyéb jogellenes ügyvédi tevékenységek

bekezdés] miatt csak akkor érvénytelen, ha sítése nem mentesíti az ügyvédi tevé-
a más jogági norma kifejezetten rögzíti, hogy kenységre vonatkozó szabályok megsze-
annak megsértése egyúttal a szerződés ér- gése miatti fegyelmi felelőssége alól.)
vénytelenségét eredményezi, vagy a törvény
értelmezéséből, az összes körülményből nyil- Tényként állapítható meg azonban, hogy az ér-
vánvaló módon megállapítható, hogy a külön vényesen létrejött letéti szerződést az alperes
jogszabály a szerződés érvényességét nem megszegte, nem annak 3.1. pontja szerint járt
kívánja megengedni. Ilyen esetben az az elv ér- el, mivel az adásvételi szerződés – nem vi-
vényesül, hogy ha külön jogszabály csak az egyik tatottan – a megjelölt határidőig nem jött
szerződő félre fogalmaz meg a szerződéskötés- létre, ennek ellenére az ettől számított
sel kapcsolatosan előfeltételt (például engedélyt, 5 napon belül a letéti összeget nem fizet-
illetőleg egyéb jogosítványt követel meg), ennek te vissza a letevőnek. Ezzel kapcsolatosan
hiánya a másik – jóhiszeműen eljáró – szerződő felelősségét maga is elismerte.
félre nem hat ki, a szerződést önmagában nem Az alperesnek ugyan átadtak egy adásvételi
teszi jogszabályba ütközővé. Az csak akkor ér- szerződést, aminek alapján a 11.000.000,- Ft
vénytelen, ha az adott külön jogszabály ehhez letett összeget a jogosultnak kifizette, ez az ok-
az érvénytelenség jogkövetkezményét fűzi, vagyis irat azonban nem felelt meg a letéti szerződés
a szerződés semmisségét kifejezetten kimondja, 2.1. pontjában előírt kritériumoknak, amelyek
illetőleg, ha a jogszabály célja – annak komplex vizsgálata szerződéses kötelezettsége egyben
vizsgálatából megállapíthatóan – a szerződéskö- a teljesítés előfeltétele volt. A bemutatott okirat
téssel elérni kívánt joghatás megtiltása (hason- nem tartalmazta a letéti szerződésben rögzí-
lóan: BH 1994/4/186., eBDT 2007/1643., eBDT tett követelményeket, és – mivel nem felelt meg
2006/1450. számú eseti döntések). teljes körűen az ingatlan-nyilvántartásról szóló
Az Ütv. 5. § (1) bekezdés e) pontja alapján 1997. évi CXLI. törvény 32. §-ában foglaltak-
az ügyvéd letét kezelését csak a tevékeny- nak – ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alap-
sége során vállalt megbízásokhoz kapcso- jául sem szolgálhatott. Mindezeken túlmenően
lódóan és azzal összefüggésben végezheti. a szerződést nem a vevő (letevő) képviselője írta
A jogszabály az e rendelkezés megsértésé- alá, amit kellően gondos eljárás mellett az al-
vel megkötött letéti szerződés érvénytelen- peres felismerhetett volna. Miután az alperes
ségét azonban nem mondja ki és a jogalko- az adásvételi szerződés mindezen szempontok
tó ilyen szándékára a törvény egészének szerinti átvizsgálását annak ellenére – elismer-
értelmezése útján sem lehet következtet- ten – elmulasztotta, hogy ezek a letét kifizetésé-
ni. Az ügyvédi tevékenységre vonatkozó nek szerződéses előfeltételei voltak, szerződést
megbízás nélkül kötött letéti szerződésnek szegett, felróható gondatlansággal járt el.
ezért egyéb joghatásai (pl. fegyelmi felelős-
ség) lehetnek. A kifejtettek szerint a felpe- Mivel a célzott szerződés nem jött lét-
res elsődleges hivatkozása alaptalan. re, e szerződési rendelkezés, valamint
az 1959-es Ptk. 466. § (2) bekezdése alap-
(Érdemes kiemelni, hogy a letétemé- ján az alperes köteles a letéti összeget
nyes ügyvédnek a letéti szerződést – ha a felperesnek visszaadni.
más jogi akadálya ennek nem merül fel
– akkor is teljesítenie kell, ha azt egyéb-
ként az Üttv. , vagy a Letéti Szabályzat
rendelkezéseivel teljesen ellentétesen
kötötte meg. Viszont e szerződés telje-

23