Page 29 - MÜBSE - Az ügyvédi letét kezelése körében elkövetett ügyvédi műhibák, és egyéb jogellenes ügyvédi tevékenységek

a feleségével közös tulajdonában volt ingat- tűnő aránytalanságot tartalmaz, uzsorásnak
lanát ajánlotta fel. Az alperes a szerződés minősülnek és ebből fakadóan semmisek
aláírásakor arról nem tudott, hogy a szer- Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította.
ződésen a felperes feleségének névaláírása Az elsőfokú bíróság a lefolytatott bizonyítási
nem tőle származott, a szerződésről tudo- eljárás eredményeként arra a meggyőződés-
mása nem volt. A földhivatal az alperes tulaj- re jutott, hogy a felperes nem tudta bizonyí-
donjog bejegyzési kérelmét elutasította, mert tani, hogy a letéti szerződések kölcsönszerző-
a szerződést az eladó felperes szerkesztette déseket lepleznének. Az alperes védekezését
és ellenjegyezte. A felperes további fedezet- nem találta életszerűtlennek, a kölcsönszer-
ként ajánlotta fel egy, a felesége kizárólagos ződés cáfolataként értékelte a ténylegesen
tulajdonát képező, az anyósa haszonélvezeti létrejött adásvételi szerződést, melynek meg-
jogával terhelt ingatlant. A felperes szerkesz- kötésekor annak hamis voltáról az alperes-
tésében és ellenjegyzésével készült adásvé- nek tudomása nem volt. Mérlegelési körébe
teli szerződés alapján az alperes tulajdon- vonta, hogy az XY is valós ingatlan vételi
joga az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzést szándékát állította, s hogy a felperes vele is
nyert. A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság azon- az alperessel kötött szerződésekkel azonos
ban jogerős ítéletével kötelezte az alperest tartalommal szerződött.
az ingatlan-nyilvántartásban az eredeti álla-
pot helyreállításának tűrésére, mivel a szer- Az első fokú ítélet ellen a felperes által be-
ződést nem a tulajdonos és a haszonélvező nyújtott fellebbezést a másodfokú bíróság
írták alá, a szerződéskötésről tudomásuk nem találta megalapozottnak. Az elsőfokú
nem volt. Az alperes a szerződéskötéskor bíróság helyesen telepítette a bizonyítási
annak hamis voltát nem ismerte, a felperes terhet a felperesre, és a rendelkezésére állt
meghatalmazást mutatott fel az aláírásra peradatok megalapozott, az iratokkal alá-
jogosultsága igazolására. A szerződés vételár támasztható logikus és ésszerű mérlegelése
kifizetése nélkül készült, a 10 000 000 Ft-os eredményeként helyesen jutott arra a követ-
szerződéses árba az alperesnek a letéti ösz- keztetésre, hogy a felperes nem bizonyította,
szegekre és a foglalóra fennálló visszafizetési hogy a képviseletével az ügyvédi irodával
igényét tudták be. kötött letéti szerződések a vele kötött magán
kölcsönszerződéseket lepleznének. A felperes
Az alperes a felperessel szembeni követelé- hivatkozta körülmények csupán azt egyértel-
sének csak töredékéhez jutott hozzá, majd műsítik, hogy neki eleve nem állt szándéká-
a felperessel szemben feljelentéssel élt. A fel- ban az alperes felé ingatlan vásárlásokban
peressel szemben sikkasztás és ügyvédi visz- közreműködni, a letétet csak a saját céljait
szaélés bűntette miatt folyik eljárás. szolgáló pénzügyi tranzakciónak tekintette,
amire utal az is, hogy az eladóként megneve-
A felperes kereseti kérelmében a letéti ösz- zett személyektől – tanúvallomásukkal sem
szegekről rendelkező szerződések semmis- cáfoltan – a nevük felhasználásához előzete-
ségének megállapítását kérte. Hivatkozása sen engedélyt kért és kapott. A Ptk. alapján
szerint a letéti szerződések színleltek, azok azonban a szerződés színlelt volta csak
kölcsönszerződéseket lepleztek, melyek vo- akkor állapítható meg, ha a felek szán-
natkozásában kérte az 1959-es Ptk. 202. §-a déka, akarata kölcsönösen más tartal-
alapján annak megállapítását, hogy a szer- mú szerződés megkötésére irányult, mint
ződések szorult helyzete kihasználásával ke- amit kötöttek. Így a kereset teljesítéséhez
rültek megkötésre, valamennyi szerződés fel- a felperesnek azt kellett volna bizonyítania,

29