Page 14 - MÜBSE - Határidő mulasztásban megnyilvánuló ügyvédi műhibák

értelmezésre, mely szerint valamely jog- lemmel a jelen perben nem vizsgálható,
szabály által a keresetindításra megha- hiszen az alapper jogerősen megszűnt.
tározott jogvesztő határidő anyagi jogi Az ügyvéd ellen indított kártérítési per
határidő, amely az utolsó napon jár le. bírósága érdemben nem vizsgálhatja
Az ügyvéd ezt nem vette figyelembe, így azt a kérdést, hogy az ügyvéd mulasz-
nem a megbízó érdekének megfelelően tása hiányában a felperes az elmu-
teljesítette a megbízást, szerződéssze- lasztott pert megnyerte volna, illetve
gést követett el, mellyel összefüggésben időben előterjesztett kereset esetén
a felperesnek kárt okozott. A felperes kára a bíróság mit ítélt volna meg számára
azáltal következett be, hogy a Be. szabá- (BH2009.356., BH2012.90.).
lyai szerint őt megillető kártalanítási jogát Miután a kártalanítási kereset érdemi elbí-
nem érvényesíthette. rálása az alapperben olyan okból maradt
A másodfokú, jogerős ítélet a maraszta- el, amelyért az alperes ügyvéd felelős-
lás összegét, annak eltúlzott volta miatt séggel tartozik, ezért a régi Ptk. 478. § (2)
leszállította, azonban a felperes igényét bekezdése alapján a megbízás eredmény-
a nem vagyoni kárpótlásra jogalap tekin- telensége folytán felperes igényt tarthat
tetében alaposnak találta. a kifizetett ügyvédi megbízási díjra.
A Kúria a jogerős marasztaló ítéletet ha- Emellett, az alperes a mulasztásával elzár-
tályon kívül helyezte, egyben az elsőfokú ta a felperest a Be. 580. § (1) bekezdése
ítéletet akként változtatta meg, hogy al- alapján őt illető kártalanítási igény érvé-
peres marasztalásának összegét lénye- nyesítésétől. Ezzel sérül a felperesnek
gesen leszállította. A Kúria - egyetértve az Alkotmány 57. § (1) bekezdésében sza-
ebben a tekintetben az alsóbb fokú bíró- bályozott bírósághoz fordulás joga. Ezzel
ságok döntéseivel - megállapította a szer- a felperest olyan immateriális hátrány érte,
ződésszegést az alperes ügyvéd terhére. amellyel egyben a régi Ptk. 75. § (1) bekez-
A Kúria ítéletében hangsúlyozta, hogy désében írt személyiségi jogai is sérültek,
amennyiben az alperes ügyvédnek kétsé- és amely így jogalapot teremt nem vagyo-
gei voltak a hat hónapos keresetindítási ni kár igénylésére ( régi Ptk. 84. § (1) bek.
határidő anyagi jogi, vagy eljárási jogi ter- e) pont.). A bíróság erre figyelemmel meg-
mészetével kapcsolatosan, úgy akkor járt állapította, hogy mekkora összegű kárpót-
volna el a felperes érdekeinek megfelelő- lás indokolt a felperest ért nem vagyoni
en, egyben úgy, ahogy az adott helyzet- hátrány csökkentéséhez, figyelembe véve
ben elvárható lett volna, ha a legnagyobb a hasonló jogsérelem esetében más dön-
biztonságot nyújtó megoldást választja, tésekben megállapított kárpótlások mér-
azaz a keresetet olyan időben terjeszti elő, tékét, továbbá azt a tényt, hogy a felperes
hogy az a határidő anyagi jogi minősíté- a büntetőeljárással összefüggő kártérítési
se esetén is határidőben benyújtottnak igényének érvényesítésétől – bár más jogi
minősüljön. Az összegszerűség körében feltételek között – de nem volt elzárva.
a felperes kárát a kártalanítási perben elő- (Zala Megyei Bíróság 6.P.22.386/2009/18.
terjesztett igényével egyezően jelölte meg, sz., Győri Ítélőtábla Pf.I.20.338/2010/6. sz.,
előadva, hogy a keresetlevél határidőben és a Kúria, mint felülvizsgálati bíróság Pfv.
történő előterjesztése esetén minden igé- III.21.839/2011/3. sz. ítélete).
nyét megítélte volna a bíróság. Ez a kérdés
azonban a régi Pp. 229. § (1) bekezdésé- (Megj.: A hatályos Be. /2017. évi XC tv. a bün-
re, és az 1997. évi LXVI. tv. 7. §-ára figye- tetőeljárásról/ értelmében a kártalanítás

14