Page 19 - MÜBSE - Illeték - teljes

IV.2.b.) A MÜBSE gyakorlatában volna és a későbbiek során az egyenesági
előfordult esetek: hozzátartozókat megillető ajándékozási ille-
tékmentesség érvényesítésével szerezhette
1) A biztosított ügyvéd adásvételi szerződést volna meg az ingatlan tulajdonjogát.
készített 2020. október 15-én, egy kivett
zártkerti művelés alól kivett terület és gaz- 3) Az ügyvéd ingatlan adásvételi szerződést
dasági épület megnevezésű ingatlanra. A készített, melyben a kárbejelentők megvásá-
szerződés szerint az ingatlan átminősítése roltak egy ingatlan illetőséget. Ezt követő 1
a szerződéskötéskor folyamatban volt. A éven belül az ügyvéd közreműködése mellett
vevő kérte az Itv. 21. § (2) bekezdése szerinti eladták 2 ingatlanukat, melynek kapcsán az
illetékkedvezmény figyelembevételét azzal, ügyvéd olyan – téves – felvilágosítást nyúj-
hogy egy éven belül értékesíteni kívánja a tott számukra, hogy az ún. cserét pótló
tulajdonában álló másik lakáscélú ingatlant, vétel illetékkedvezménye tekintetében az
mely határidőn belül meg is történt. Az adó- értékesítés sorrendje nem számít. Ameny-
hatóság a kérelmet elutasította, mivel a va- nyiben a kárbejelentők tudták volna, hogy a
gyonszerzéskor az ingatlanon található vásárlást közvetlenül követő ingatlanértéke-
felépítmény nem felelt meg az Itv. 102. sítést vehetik figyelembe, úgy módjukban állt
§ (1) bekezdés f) pontjában szabályozott volna az értékesítési sorrenden változtatni,
lakástulajdon fogalmának, az épület ren- és ezáltal a nagyobb forgalmi értékű lakást
deltetési ágának megváltoztatásáról szóló beszámítani az illeték fizetése tekintetében.
hatósági bizonyítvány csak a szerződéskötést
követően került benyújtásra a földhivatalhoz. 4) Az ügyvéd szakmai hibát követett el az-
A II. fokú NAV határozat utal arra, hogy ha az zal, hogy az általa készített, „hétvégi ház,
illetékkötelezettség keletkezésekor az ingatlan udvar” megnevezésű ingatlanra vonatkozó
funkciója szerint lakásként működik, de az adásvételi szerződés megkötése során téves
ingatlan-nyilvántartásban nem lakástulaj- tájékoztatást adott az illetékkedvezmény
donként került nyilvántartásba vételre és az igénybevételének lehetőségéről. A kárigénylő
ingatlan lakásként történő átminősítésére a vételt megelőzően értékesítette lakóingat-
irányuló kérelem sem került feltüntetésre lanát, melyről az ügyvédnek tudomása volt,
a széljegyen az adásvételi szerződés meg- utóbb azonban nem hívta fel a kárigénylő
kötéséig, akkor a megszerzett ingatlan nem figyelmét arra, hogy hétvégi ház esetén
minősül lakástulajdonnak. az ún. cserét pótló vétel illetékkedvezmé-
nyének igénybevételére nincs lehetőség.
2) A biztosított ügyvéd téves tájékoztatást Az adóhatóság ezért elutasította a kedvez-
adott arra vonatkozóan, hogy a kiskorú mény igénybevételére irányuló kérelmet.
vevő által vásárolt ingatlanra kiszabott A kárigénylő (vevő) utóbb átminősíttette
visszterhes vagyonátruházási illeték ösz- lakóingatlanná a vásárolt ingatlant, melyre
szegébe az édesapja tulajdonát képező még a szerződés aláírását megelőzően is
ingatlan eladása ára alapján számított sok kerülhetett volna, ha tudott volna arról,
illeték beszámításra kerülhet. A kárigénylő hogy ennek szükségessége fennáll ahhoz,
álláspontja szerint az Itv. rendelkezéseinek hogy az illetékkedvezményt igénybe vegye.
megfelelő tájékoztatás esetén, amennyi-
ben a tárgybani ingatlant édesapja vásárolja 5) Az ügyvéd által készített adásvételi szerző-
meg, úgy az általa eladott ingatlan értékét dés alapján a vevő tulajdonjog bejegyzés
az illeték-kiszabás során érvényesíteni tudta iránti kérelmét a földhivatal első alkalom-

19