Page 20 - MÜBSE - Illeték - teljes

mal elutasította, mert a jogcím megjelölése 9) A biztosított ügyvéd egy adásvétellel ve-
hiányzott. A szerződést a felek újra megkötöt- gyes ingatlan csereszerződés kapcsán téves
ték, de ekkor már a vevő nem tudott élni az tájékoztatást nyújtott a fizetendő illetékre vo-
ún. cserét pótló vétel illetékkedvezményével, natkozóan, mivel ennek során nem vette azt
mert kicsúszott az egy éves határidőből. figyelembe, hogy az ún. cserét pótló vétel
illetékkedvezménye csak magánszemély
6) Biztosított ügyvéd ingatlan-hányadra vo- felek között alkalmazható. A szerződés-
natkozó csereszerződést készített és ellen- ben rögzítésre került az illetékkedvezmény,
jegyzett. A csereszerződéssel kapcsolatos azonban az adóhatóság az illetéket kiszabta.
illetékfizetési kötelezettségről azt a tájé-
koztatást adta a cserepartnerek részére, 10) Az ügyvéd az általa szerkesztett és el-
hogy fizetési kötelezettségük nem kelet- lenjegyzett ingatlan adásvételi szerződés
kezik, figyelemmel arra, hogy az elcse- készítése során nem hívta fel a kárigénylő
rélt ingatlan-hányadok azonos értékűek. figyelmét arra, hogy a tárgybani ingatlan
Biztosított ügyvéd a tájékoztatás során nem „iroda” megnevezésűvé való átminősíté-
vette figyelem, hogy a csereszerződés tár- se következtében az általa megvásárlásra
gyát képező ingatlanok „kivett hétvégi ház és kerülő lakásingatlan illetékébe az értékesített
udvar” megnevezésük. A cserepartnereket ingatlan-hányad ellenértékére eső illetéket
a NAV illetékfizetésre kötelezte, mert nem nem tudja beszámítani. Az eladott ingatlan
lakásingatlan volt a csere tárgya. átminősítésére tekintettel a kárigénylőnek
az általa vásárolt lakásingatlan vételára után
7) A biztosított ügyvéd egy adásvételi szer- visszterhes vagyonátruházási illetéket kellett
ződést szerkesztett, melynek kapcsán a vevő fizetnie. A biztosított ügyvéd a szerződéské-
élni kívánt az ún. cserét pótló vétel esetén szítést megelőzően ismerettel rendelkezett
irányadó illetékkedvezménnyel, mivel a saját arról, hogy a kárigénylő/eladó a vételárból
ingatlanát a vételt megelőző 1 éven belül másik lakásingatlant kíván vásárolni, ugyan-
eladta. A vétel tárgyát képező ingatlan akkor nem került igazolásra, hogy az ügyvéd
azonban nem lakóingatlan volt, ezért a tájékoztatást adott volna a kárigénylőnek
kérelmet az adóhatóság elutasította. A arról, hogy a tárgybani ingatlannak a végleges
vevő arra hivatkozott, hogy amennyiben adásvételi szerződés megkötését megelőző
tisztában lett volna azzal, hogy nem tudja átminősítése milyen következményekkel jár.
igénybe venni az illetékkedvezményt, úgy
tovább alkudott volna az eladóval. 11) A biztosított ügyvéd az adásvételi szerző-
dés készítése során az ún. cserét pótló vétel
8) Az ügyvéd téves tájékoztatást adott az illetékkedvezményének igénybe vételénél
ún. cserét pótló vétel illetékkedvezményé- nem vette figyelembe azt, hogy a kárigénylő
nek igénybevételéről, az eladók pedig ennek kisebb tulajdoni hányadban volt tulajdonosa
tudatában járultak hozzá, hogy ingatlanuk- az értékesített ingatlannak, így összessé-
ra csak annak átminősítése után kössenek gében hiába vásároltak kisebb értékű
adásvételi szerződést. Mivel az ingatlan ingatlant a férjével, a kárigénylőnek mégis
így beépítetlen teleknek minősült, nem illetéket kellett fizetnie. Amennyiben erről
pedig lakóingatlannak, ezért későbbi vé- az ügyvéd felvilágosította volna a vevőket,
telük során nem tudtak élni a beszámítás úgy máshogy határozták volna meg a tu-
lehetőségével. lajdoni hányadokat a vétel tárgyát képező
ingatlanban, így nem keletkezik illetékfizetési
kötelezettség a kárigénylő terhére.
20