Page 30 - MÜBSE - Az ügyvédi kártérítési jog

díj mértékénél nem vehető figyelembe az, a Pp. 181. § (1) bekezdése alapján a vele kö-
hogy milyen mértékű fizetési kötelezettség zölt kereseti kérelemnek megfelelően- bírósági
keletkezett a fellebbezés határidejének meghagyással kötelezte az alperest. A bírósági
elmulasztása következtében, mivel az egy- meghagyással szemben a biztosított ügyvéd
séges bírói gyakorlat szerint az ügyvéd ellen ellentmondással élt, egyben igazolási kérelmet
indított kártérítési per bírósága érdemben terjesztett elő az ellentmondás határidőben,
nem vizsgálhatja azt a kérdést, hogy a fel- de ügyfélkapun történő benyújtása hatály-
peres a biztosított ügyvéd mulasztásának ban tartása iránt. A Törvényszék az igazolási
hiányában az előzményi pert megnyerhette kérelmet végzéssel elutasította, amely végzés
volna-e, vagyis a határidőben előterjesztett jogerőre emelkedett. A biztosított ügyvéd – tár-
fellebbezés esetén pernyertessége bekövet- sulási tagtársa közreműködésével – a bírósági
kezhetett-e. A sérelemdíj mértéke nem meghagyással szembeni ellentmondás előter-
függhet az előzményi perben megítélt jesztésével egyidejűleg a kárigénylő helyett az
marasztalás mértékétől. A Kúria kiemelte, illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 42. § (1)
hogy a mulasztás miatt ért nem vagyoni bekezdés b) pontja szerinti illeték maximumát,
hátrányoknál nem lehet értékelni azt a azaz 750.000 Ft-ot megfizetett a Törvényszék
nem vizsgálható és emiatt meg nem ha- illetékbefizetési számlájára. A biztosított ügyvéd
tározható tényezőt, hogy milyen összegű fenti mulasztása miatt és azzal összefüggésben
vagyoni hátránya keletkezett a sérelmet a kárigénylőt 750.000 Ft (a bírósági meghagyás-
szenvedett félnek a le nem folytatott pe- sal szembeni ellentmondás illetéke) kár érte,
rorvoslati eljárással összefüggésben. melyet a biztosított ügyvéd kiegyenlített. Ennek
tényét a kárigénylő is elismerte. A biztosított
ügyvéd a szakmai mulasztását elismerte, a kár
III.2. A JOGI KÉPVISELET ELLÁTÁSA KÖRÉBEN összegszerűségét, valamint a kettő közötti oko-
ELKÖVETETT ÜGYVÉDI MŰHIBÁKRA JOGESE- zati összefüggést nem vitatta. A Kárrendezési
TEK A MÜBSE GYAKORLATÁBÓL Bizottság a kárigényt megalapozottnak
tartotta, mivel a kárigénylő a biztosított
ügyvéd mulasztása miatt volt köteles a
III.2.a) bírósági meghagyással szembeni ellent-
mondás illetékét megfizetni. A káresemény
Az XY Törvényszék előtt folyamatban lévő időpontjában hatályos ügyvédi biztosítási
peres eljárásban biztosított ügyvéd látta feltételek II. 1. és VIII. 9. pontja szerint: II. 1.
el a kárigénylő, mint alperes képviseletét Biztosítási esemény a biztosított ellen ér-
a felperes által megbízási díj megfizetése vényesített kár, amelyet a biztosított vagy
iránt indított perben. A biztosított ügyvéd alkalmazottja jogellenesen, az ügyvédi tevé-
az alperesi ellenkérelmet az előterjesztésére kenységre az Ügyvédi tevékenységről szóló
nyitva álló határidőn belül megküldte a Tör- 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban:
vényszék részére, azonban nem a cégkapuján, Üttv.) 2. § (1) bekezdés a)-f) pontjában meg-
hanem saját ügyfélkapuján keresztül, melyre határozott tevékenység gyakorlása közben
tekintettel a bíróság tájékoztatta, hogy az a a vonatkozó szabályok megsértésével - ide
Pp. 618. § b) pontja alapján hatálytalan, és a értve a jogszabály, valamint a bírói gyakorlat
Pp. 608. § (1) bekezdés b) pontjára, az elektro- ismeretének hiányát is (műhiba) - okozott.
nikus ügyintézés szabályairól szóló 451/2016. VIII. 9. Az Egyesület a megállapított kárté-
(XII.19.) Korm. rendelet 89. § (1) bekezdésére, a rítési összeget csak a károsultnak fizetheti;
Pp. 7. § (1) bekezdés a) pontjára figyelemmel, a károsult azonban igényét közvetlenül az

30