Page 32 - MÜBSE - Az ügyvédi kártérítési jog

bíróság nem rendelkezik, ezt szakértő útján a kárigénylőt érte-e egyáltalán vagyoni kár a
kell bizonyítani. A kárigénylő a biztosított ügy- biztosított ügyvéd tevékenységével összefüg-
véd szakmai mulasztását abban látja, hogy a gésben, és ha igen, akkor milyen összegben.
bíróság fenti tájékoztatása ellenére szakértő Az ügyvédek ellen indított kártérítési perek
kirendelését nem indítványozta. A tárgyalási során a kialakult bírói gyakorlat szerint nem
jegyzőkönyv tanúsága szerint a biztosított állapítható meg a perbeli képviseletet nem
ügyvéd a becsatolt okiratokkal kívánta igazolni megfelelő módon ellátó és ezáltal a megbí-
az elmondottakat, álláspontja szerint minden zási szerződést megszegő ügyvéd kártérítési
szakember megfelelően nyilatkozott az okira- felelőssége azon az alapon, hogy pusztán
tokban, szakértő kirendelésére vonatkozó- feltételezhető, de nem állapítható meg bizo-
an nem volt indítványa. Az ítélet indokolása nyosan, hogy az ügyvéd lelkiismeretes eljá-
alapján a biztosított ügyvéd szerint nem volt rása mellett a peres fél harmadik személlyel
olyan szakkérdés a perben, amiben szakértő- szemben fennálló kárigényét sikerrel érvénye-
nek kellett volna döntenie. A kárbejelentés- síthette volna (FIT-H-PJ-2008-28). A Kúria Pfv.
ben rögzítettek szerint a biztosított ügyvéd III.20.861/2018/4. számú határozata alapján
mulasztása miatt és azzal összefüggésben a a kártérítési perben a bíróság érdemben még
kárigénylőt Y összegű kár érte. A biztosított akkor sem vizsgálhatja azt a kérdést, hogy a
ügyvéd a szakmai mulasztását akként ismer- felperes az ügyvéd mulasztása hiányában
te el, hogy a megtartott tárgyalásról készült igényét sikerrel érvényesíthette volna, ha en-
jegyzőkönyvben rögzítettekkel szemben az nek eldöntéséhez egyes bizonyítékok ren-
eljáró bíró részéről tájékoztatás nem történt, delkezésre állnak. A Kúria fenntartotta, hogy
az a jegyzőkönyvben tévesen került rögzítésre, a kártérítési per bírósága érdemben nem
azonban a jegyzőkönyv kijavítását a 15 napos vizsgálhatja azt a kérdést, hogy a felperes az
törvényi határidőben nem kérte. Az ügyvéd ügyvéd mulasztása hiányában igényét sikerrel
kártérítési felelősségének megállapításához a érvényesíthette volna, vagyis nincs lehetőség
kárigénylőnek kell igazolnia azt, hogy a biztosí- „árnyékper” lefolytatására. A fentiek alapján a
tott ügyvéd eljárása folytán érte őt a kár. Jelen biztosított ügyvéd eljárása és a kárigénylő kára
esetben ez annak bizonyítását jelentené, hogy közötti okozati összefüggés bizonyítottsága
amennyiben a biztosított ügyvéd a helyesnek vélt hiányában kártérítési felelősség megállapítá-
módon járt volna el a perben, úgy a kárigénylő a sára nincs lehetőség. A kártérítési felelősség
benyújtott kereset tekintetében kétséget kizáróan megállapításához ugyanis a szerződésszegés-
pernyertes lett volna. Ez azonban utóbb már ben megnyilvánuló jogellenes magatartás, a
nem bizonyítható, a jogerős ítélet felülbírálatára károsultat ért kár és a kettő közötti okozati
jelen eljárásban nincs lehetőség. A Kárrende- összefüggés együttes fennállására lett volna
zési Bizottság álláspontja szerint az ún. szükség, így a bejelentett kárigény tekinte-
árnyékperek tilalma folytán utóbb nem tében az Egyesületet nem terheli helytállási
vizsgálható érdemben, hogy a pert, amely- kötelezettség. Mindezekre tekintettel a Kár-
ben a kárigénylő pervesztes lett, a biztosí- rendezési Bizottság a kárigényt elutasította.
tott ügyvéd feltételezett hibája hiányában
biztosan megnyerte volna (BH2009.356. és III.2.e)
BH2012.90.), azaz feltételezések szintjén nem
mondható vélemény arról, hogy a szakértői A kárrendezési eljárást biztosított ügyvéd,
bizonyításra vonatkozó indítvány megtétele ill. kárigénylő együttesen kezdeményezte.
esetén a per milyen eredménnyel zárult volna. Biztosított ügyvéd előadta, hogy megbízási
Ennek alapján az sem állapítható meg, hogy szerződést kötött X Kft-vel, mint eladóval bel-

32