Page 36 - MÜBSE - Az ügyvédi kártérítési jog

A kárigényt a Kárrendezési Bizottság meg- illeték megfizetésére kötelezte kárigénylőket.
alapozottnak tartotta, tekintettel arra, hogy Kárigénylők fellebbezése folytán eljárt má-
az ügyvéd kárfelelőssége megállapítható sodfokú hatóság az elsőfokú határozatot
volt, ugyanis téves tájékoztatása folytán a helyben hagyta. A jogerős határozat in-
kárigénylők nem kerülhettek abba a hely- dokolása egyértelműen rögzítette, hogy
zetbe, hogy megfontolják az ingatlan más, az adásvétel tárgyát képező ingatlan az
- anyagilag kedvezőbb - konstrukcióban Itv. 26. § (1) bekezdés a.) pontjában írt tör-
történő megvásárlásának lehetőségét. vényi feltételeknek – mint telekingatlan
- az illetékkötelezettség keletkezésének
III.4.B) időpontjában nem felelt meg. Kárigény-
lők biztosított ügyvéd szakmai mulasztását
A biztosított ügyvéd 2018-ban ingatlan adás- abban látták, hogy a szerződéskötés során
vételi szerződést készített egy szántó meg- tévesen tájékoztatta őket arról, hogy a le-
nevezésű ingatlanra. A kárigénylő a szerző- bontásra ítélt faház fennállása ellenére meg-
désben vevőként szerepelt. Az ügyvéd a B400 illeti őket az Itv 26. § (1) bekezdés a.) pontja
számú NAV adatlapon elmulasztotta jelezni, szerinti illetékmentesség. Biztosított ügyvéd
hogy a vevő élni kíván a termőföld vásárlók szakmai mulasztását elismerte, Kárigénylők
részére biztosított illetékmentességgel, ezért kárigényét sem annak jogalapja, sem pedig
az utóbb előterjesztett kérelmet az adóható- összegszerűsége tekintetében nem vitatta. A
ság elutasította. A fentiek miatt a kárigénylő Kárrendezési Bizottság álláspontja szerint
a vele szemben kiszabott, 200.000,-Ft ösz- a kárigénylők kárigénye idő előtti, mert
szegű vagyonszerzési illeték megtérítése iránt tényleges káruk még nem következett
nyújtott be kárigényt. Az ügyvéd a kárigényt be. Az ügyvéd kártérítési felelősségének
elismerte, azt a Kárrendezési Bizottság is megállapításához a szerződésszegésben
megalapozottnak tartotta, ezért határozatá- megnyilvánuló jogellenes magatartás, a Ká-
ban intézkedett a kár kifizetése iránt. rigénylőket ért kár, a kettő közötti okozati
összefüggés, valamint az ügyvéd felróható
III.4.C) magatartásának együttes fennállásának bi-
zonyossága szükséges. A lakóház építésére
Kárigénylők ingatlan adásvételi szerződés alkalmas telek tulajdonjogának megszer-
készítésével és ellenjegyzésével bízták meg zéséhez ugyanis akkor, és csak akkor kö-
a biztosított ügyvédet. Az adásvételi szerző- tődik vagyonátruházási illetékmentesség,
dés tárgya belterületi „ kivett udvar, egyéb ha a vagyonszerzők azon 4 éven belül az
épület” megnevezésű belterületi ingatlan Itv. 26. § (1) bekezdés a.) pontjában meg-
volt, melyen az Eladó tájékoztatása alapján határozott törvényi feltételeknek meg-
egy lebontásra ítélt faház állt. Az adásvételi felelő lakóházat építenek, és az állami
szerződéssel együtt az ingatlan-nyilvántartási adóhatóság felé e tény igazolást is nyer
hatósághoz benyújtott B400 adatlapban a az Itv. 26. § (2a) bekezdésében meghatá-
kárigénylők kérték az Itv 26. § (1) bekezdés a.) rozott módon. A Kárrendezési Bizottság
pontja szerinti illetékmentességet tekintettel arra, álláspontja szerint Kárigénylők tényleges
hogy az általuk megvásárolt ingatlanra 4 éven kára az Itv. 26. § (2a) bekezdésében előírt
belül lakóházat kívánnak építeni. Kárigénylők feltételek teljesülése esetén csak akkor kö-
illetékmentességi kérelmének a NAV nem adott vetkezik be, ha igazolják, hogy a jogszabály-
helyt és az általa kibocsátott fizetési megha- ban meghatározott 4 éves időtartam alatt
gyással a teljes összegű vagyonátruházási lakóház építési kötelezettségüknek eleget

36