Page 24 - Könyv-Vitel - 2021. március

szó, ha az közvetlenül a közterületre vagy/és alapvetően természeti katasztrófa (pl. árvíz,
az udvarra (épületen kívülre) nyíló be- és kijá- földrengés) vagy emberi gondatlanság/szán-
rattal rendelkezik. Akkor is önálló bejáratról dékosság (tűzeset) – következménye.
lehet szó, ha egy többlakásos, többfunkciós
épületben közvetlenül a lépcsőházból, vagy A Htv. külön rögzíti, a tárgyi adókötelezettség
a folyosóról nyílik a lakás/iroda bejárata. Egy az épület valamennyi helyiségére kiterjed, an-
helyiségcsoport akkor is lehet épületrész, nak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától
ha az épület más helyiségcsoportja onnan függetlenül, továbbá az épület használatának
közvetlenül megközelíthető (pl. a lakásból szünetelése (pl. a tulajdonos huzamosabb
ajtó nyílik a garázsba). ideig külföldön él, gazdasági válság miatt
az üzemet bezárták, leromlott műszaki ál-
2.2. A tárgyi adókötelezettség keletkezése, lapot okán eladhatatlan) nem érinti [14. §
változása, megszűnése (4) bekezdés].

Az adókötelezettség – főszabályként az egyes 2.3. Az adó alanya
építésügyi hatósági aktusokhoz kapcsolódik
- a használatbavételi (fennmaradási) enge- A Htv. 12. § (1) bekezdés első mondata sze-
dély (2017. év végéig jogerőre emelkedését, rint az adóalanya az, aki a naptári év 1. nap-
2018. évtől) véglegessé válását, a használat- ján az építmény tulajdonosa. Ugyanezen
bavétel tudomásulvételét vagy az egyszerű jogszabályhely harmadik mondata szerint,
bejelentéshez kötött épület felépítésének amennyiben az építményt az ingatlan-nyil-
megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány vántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog
kiadását követő év első napján keletkezik terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó
[Htv. 14. § (1) bekezdés első mondat]. Hivat- alanya. A két mondat együttes, logikai ér-
kozott bekezdés második mondata kiegészítő telmezése alapján, ha az adótárgy kapcsán
szabályként rögzíti, hogy az engedély nélkül az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonos(ok)
épült vagy anélkül használatba vett épület [ún. állagtulajdonos(ok)] mellett vagyoni ér-
esetén az adókötelezettség a tényleges hasz- tékű jog jogosított(ak) is szerepel(nek), akkor
nálatbavételt követő év első napján szintén az építményadó alanya(i) kizárólag a vagyoni
beáll. értékű jogosított(ak). [Hivatkozott bekezdés
utolsó mondata az ingatlan-nyilvántartásba
Az adótárgy állapotában bekövetkező évkö- bejegyzett vagyoni értékű jog jogosítottat,
zi változás a követő év január 1-jétől ered- illetve tulajdonost a Htv. további rendelkezé-
ményez adókötelezettségre (pl. adóalapra, sei vonatkozásában „tulajdonos” gyűjtőnéven
fizetendő adó összegére) kiható változást. rendeli használni.]
A változások körét a törvény nem sorolja
fel, csupán a hasznos alapterület (adóalap) A Htv. 52. § 7. pontja a tulajdonos, míg 49.
módosulását, illetve az épület átminősítését pontja a vagyoni értékű jog jogosítottja
(pl. lakásból üzlet lesz vagy fordítva) nevesíti. fogalmát definiálja. E jogszabályhelyek
első mondata szerint – főszabályként -
A Htv. 14. § (3) bekezdése alapján a tárgyi az ingatlan tulajdonosa/vagyoni értékű jog
adókötelezettség az építmény megszűnése jogosítottja az a személy vagy szervezet,
– az építményt lebontják, az megsemmisül aki/amely az ingatlan-nyilvántartásban
[52. § 12. pont] – félévének utolsó napján tulajdonosként/vagyoni értékű jog jogo-
szűnik meg. Az adótárgy megsemmisülése sítottjaként szerepel.

24