Page 26 - Könyv-Vitel - 2021. március

ő áll adójogviszonyban az önkormányzati A közös tulajdon speciális esete a társasház
adóhatósággal. Azaz, az épület(rész) kap- tulajdon. Épületen lehet úgyis közös tulajdont
csán az építményadó alanyának (alanyainak) létesíteni, hogy az épület meghatározott
anyagi jogszabályokon [Htv. és adórendelet] részei – elsősorban a lakások – a tulajdo-
alapuló pozíciója változatlan marad, a nostársak külön tulajdonában állnak. A tár-
„Megállapodás” ugyanis nincs kihatással sasház (társasház, -garázs és -üdülő) esetén
az adóalany(ok) személyére. a tulajdonosok a külön tulajdonban lévő
épületrészek után önálló adóalanyok az épít-
Az előzőek alapján, ha például egy épületnek ményadóban, míg a közös használatú [közös
kettő vagyoni értékű jog jogosítottja, és kettő tulajdonú helyiségek (pl. folyosó, lépcső, lift,
ingatlan-nyilvántartás szerinti tulajdonosa teremgarázs)] után az adó alanya azonban
van, akkor ezen adótárgy után a vagyoni a társasház közössége [12. § (3)].
értékű jog jogosítottak az építményadó kizá-
rólagos alanyai. A két adóalany és az ingat- 2.4. Bevásárlóközponthoz kapcsolódó
lan-nyilvántartás szerinti egyik tulajdonos hasznos alapterület
között létrejöhet „Megállapodás”, amely
alapján az utóbbi adózóként jár el. [Utalok A Htv. 52. § 9. pontja definiálja a hasznos alap-
csupán arra, hogy a nemo plus iuris polgári terület fogalmát. Eszerint hasznos alapterület
jogelv a Htv. 12. § (2) bekezdése kapcsán az adótárgy teljes alapterületnek olyan része,
nem bír relevanciával.] ahol a belmagasság - a padlószint (járófelület)
és az afelett levő épületszerkezet (födém,
Példa: tetőszerkezet) vagy álmennyezet közti távol-
ság - legalább 1,90 m. A teljes alapterületbe
Egy adórendelet a lakás hasznos alapterületéből a lakáshoz, üdülőhöz tartozó kiegészítő he-
(adóalapból) - az adótárgyban életvitelszerűen lyiségek, melléképületek, melléképületrészek
ott lakó adóalany vagy/és családtagjai részére kivételével valamennyi helyiség összegzett
- 25 m2/fő mentességet biztosít. A településen alapterülete, valamint a többszintes lakrészek
lévő X utcai (75 m2) lakás után vagyoni értékű belső lépcsőjének egy szinten számított víz-
jog jogosítottként, míg az Y utcai (140 m2) lakás szintes vetülete is beletartozik. Az épülethez
után tulajdonosi minőségben (1/2-1/2 arányban) tartozó fedett és három oldalról zárt külső
adóalany „A” és „B” szülő, az Y utcai lakásnak tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erké-
négy gyermekük a tulajdonosa. A szülők életvitel- lyek), és a fedett terasz, tornác alapterületének
szerűen (lakóhelyként) az X utcai lakásban, míg 50%-a tartozik a teljes alapterületbe.
a gyerekek életvitelszerűen az Y utcai lakásban
élnek. Mindkét adótárgy után – „Megállapodás” A Htv. alkalmazásában a hasznos alapterület
alapján – „A” szülő nyújtja be az adatbejelentést, szerinti (m2 alapú) adóalap alatt kizárólag ez
ezzel vállalva az egyéb eljárási kötelezettségek e törvényben meghatározott (idézett) fogalom
teljesítését is. értendő, ebből következően az építésügyi
jogszabályok ettől eltérő tartalmának vagy
Az „A” szülőt az X utcai lakás esetén (75 m2-50 m2=) a 9006/1999. (S.K.5.) KSH közleménynek nincs
25 m2 adóalap után, míg az Y utcai lakás esetén e tekintetben relevanciája.
(140 m2 - 100 m2=) 40 m2 adóalap után terheli
adófizetési kötelezettség az építményadóban. A fogalom második mondatának első fordu-
lata alapján egy épület teljes alapterületébe
a lakáshoz, üdülőhöz tartozó kiegészítő helyi-

26