Page 25 - Könyv-Vitel - 2021. március

A Htv. 52. § 7. pont és 49. pont második mon- tartásban bejegyezett tulajdoni hányadaik
datai alapján tulajdonátruházás, vagyoni arányában - és nem a tényleges, kötelmi
értékű jog alapítása esetén a tulajdonszer- jogviszonyon alapuló használat arányában -
zőt/vagyoni értékű jog jogosítottat a Htv. adóalanyok [Htv. 12. § (1) bekezdés második
alkalmazásában a széljegyre vételt követő mondat]. Ebből következően, ha a jellemzően
évtől „tulajdonosnak” (adóalanynak) kell osztatlan közös tulajdonban álló épület(rész)
tekinteni, kivéve, ha a bejegyzés iránti ké- nek több tulajdonosa van, s közöttük az aláb-
relmet az ingatlanügyi hatóság véglegesen biakban részletezett „Megállapodás” nem jön
elutasította, azt visszavonták, vagy a bíróság létre, akkor minden tulajdoni hányad utáni
megállapította a szerződés érvénytelenségét. adóalany önálló adatbejelentés benyújtására
Bármely kivétel beállta esetén a korábban és adó fizetésére kötelezett.
széljegyen szereplő „tulajdonos” adóalanyisá-
gát és adókötelezettségét az önkormányzati „Megállapodás” az adatbejelentési és
adóhatóság a széljegyre vételt követő évtől az adófizetési kötelezettség teljesítéséről
– adózói adatbejelentés, vagy más hatóságtól
kapott információk alapján - a korábbi kivető A Htv. 12. § (2) bekezdése szerint valameny-
adóhatározat módosításával megszünteti, nyi tulajdonos által írásban megkötött és
a módosított határozat véglegessé válását az önkormányzati adóhatósághoz benyújtott
követően a korábbi év(ek)re megfizetett adó megállapodásban a tulajdonosok az adó-
túlfizetésnek minősül, melynek visszatéríté- alanyisággal kapcsolatos jogokkal és köte-
sére az Art. szabályai az irányadók. lezettségekkel egy tulajdonost is felruház-
hatnak. Ezen jogszabályhely és hivatkozott §
[A Htv. vagyoni értékű jog fogalma [52. § 3. (1) bekezdés első és harmadik mondatának
pont] ugyan a lakásbérletet is magában fog- együttes értelmezése, valamint az idézett
lalja, de azt az ingatlan-nyilvántartásról szóló normaszöveg utolsó fordulatának szűkítő
1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) feltétele alapján a „Megállapodás” megkötése
16. §-a bejegyezhető bérleti jogként nem ne- két esetkörre koncentrálódik,
vesíti. Ez utóbbi jogszabályhely és a Htv. 12. §
(1) bekezdés harmadik mondatának együttes • valamennyi tulajdonos közül kizárólag
értelmezése alapján az építményadó alanya az adóalanyok kötnek megállapodást,
kizárólag az ingatlan-nyilvántartásba bejegy- maguk közül egy adóalanyt kijelölve az el-
zett vagyoni értékű jog jogosítottja lehet. járási adókötelezettségek (adatbejelentés
Ebből adódóan az ingatlan-nyilvántartásba benyújtása, adófizetés) teljesítésére, vagy
be nem jegyezhető (lakás)bérlő nem lehet • a vagyoni értékű jog jogosított(ak), mint
adóalany ezen adónemben.] kizárólagos adóalany(ok) egy nem adó-
alany tulajdonost hatalmaz(nak) fel az el-
Az adóévi adóalanyiság konklúziója: hivatko- járási kötelezettségek teljesítésére.
zott jogszabályhelyek összefüggései alapján
az adóévben az építményadó alanya az a sze- Mindez azt jelenti, hogy a „Megállapodás-
mély, akit a naptári év első napján az ingat- ban” kijelölt személy (adózó) a Htv. szerinti
lan-nyilvántartás széljegyzett szerző félként, adóalany(ok)nak csak és kizárólag eljárásjogi
annak hiányában tulajdonosként tüntet fel. pozícióját veszi át. Ezen adózó az adóalany(ok)
helyett az adótárgy egészére egyetlen adat-
Ha egy adótárgynak több tulajdonosa van, bejelentést nyújt be, megfizeti az adóköte-
akkor a tulajdonosok az ingatlan-nyilván- les adóalany(ok)ra eső adót, így egyedül

25