Page 27 - Könyv-Vitel - 2021. március

ségek, illetőleg melléképület(rész)ek alapterü- Ebből egyfelől az következik, hogy a többszin-
lete nem tartozik bele. A Htv. alkalmazásában tes lakások, lakóházak esetén a lépcső(ház)
lakásnak az 52. § 8. pontban meghatározott kizárólag egy szintjének vízszintes vetülete
épület, míg üdülőnek az ingatlan-nyilvántar- alapján számított alapterületet kell a hasz-
tásban üdülőként feltüntetett épület [52. § nos alapterülethez (adóalaphoz) számítani.
20. pont] tekintendő. A lakáshoz, üdülőhöz Másfelől a normaszövegből logikailag az is
tartozó kiegészítő helyiség [Htv. 52. § 10. pont], következik, hogy a nem lakás célú épületek
illetve melléképület(rész) [Htv. 52. § 50. pont] esetén – a lakrész esetükben nem értelmez-
alapterülete pedig nem része a Htv. szerinti hető – valamennyi lépcső (járófelület, forduló)
hasznos alapterületnek, így az adó alapjá- vízszintes vetülete – ahol a belmagasság az 1,9
nak sem. Ebből következően a lakás, illetve m-t eléri – része a hasznos alapterületnek, s
az üdülő Htv-beli fogalmának meg nem felelő így az adóalapnak. A több szinten áthaladó
minden egyéb épület – így a bevásárlóköz- lépcső vízszintes vetületének minden szinten
pontok (plázák) is – a Htv. alkalmazásában (szintenként) önálló adóalaprészként való
nem lakás célú épületnek minősülnek, ezek figyelembevételét a hatályos normaszöveg
kapcsán a kiegészítő helyiség, melléképület(- megalapozza a lakásokon kívüli épületek
rész) nem értelmezhető. esetén. (Egyébként a lépcsőház önmagában
megfelel az OTÉK helyiség-fogalmának.)
A Htv. 11. § (3) bekezdése szerint az adókö-
telezettség az építmény valamennyi helyisé- Az előzőekben kifejtettek alapján például
gére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg a mozgólépcső nem feleltethető meg az OTÉK
hasznosításától függetlenül. A Htv. nem ha- helyiség fogalmának, az az épületnek olyan
tározza meg a helyiség fogalmát, így azt más építménye, amely esetén a Htv. szerinti hasz-
jogszabályból szükséges levezetni. Az országos nos alapterület nem értelmezhető.
településrendezési és építési követelmények-
ről szóló 253/1999. (XII.20.) Korm. rendelet (a A Htv. a galéria fogalmát sem határozza meg,
továbbiakban: OTÉK) 1. melléklet 48. pontjá- ezért az OTÉK 1. melléklet 45. pontjának fo-
ban meghatározott helyiség-fogalom – a ren- galmára támaszkodhatunk. Eszerint galéria:
deltetésének megfelelően épületszerkezettel helyiség légterének részleges - az alapterü-
minden irányból körülhatárolt, járófelülettel letének legfeljebb 50%-án és csak vízszintes
rendelkező tér, a beépítetlen tetőtér kivételével szerkezettel történő - megosztásával kialakí-
– a hasznos alapterület megállapításához is tott belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
értelmezendő. Ebből következően a nem lakás és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal
célú épületek azon helyiségei – függetlenül nem létesül.
tényleges funkciójuktól –, ahol a belmagasság
- a padlószint (járófelület) és az afelett levő Ezen normaszöveg alapján a galéria nem
épületszerkezet (födém, tetőszerkezet) vagy önálló helyiség, a galéria végleges falsíkjai
álmennyezet közti távolság - az 1,9 m-t eléri, ugyanis (részben/egészben) azonosak azon
az hasznos alapterület (adóalap) megállapí- épületrész/helyiség falsíkjaival, amelyben
tásánál figyelembe veendők. a galéria létesült. Kizárólag a galéria részét
alkotó járófelületnek és az azt tartó fém-/
A fogalom második mondatának második for- faoszlopoknak (mint épületszerkezeti elemek-
dulata alapján egy épület teljes alapterületébe nek) nincs relevanciája a helyiséghez kapcso-
a többszintes lakrészek belső lépcsőjének egy lódó hasznos alapterület megállapításánál.
szinten számított vízszintes vetülete tartozik. Ebből következően egy adott helyiségben

27