Page 20 - MÜBSE - Határidő mulasztásban megnyilvánuló ügyvédi műhibák

álláspontjáról tájékoztatja a felperest, és az idézett rendelkezés szerinti lelkiismere-
amennyiben változatlanul ragaszkodik a fe- tes eljárási kötelezettségét, ezáltal az alpe-
lülvizsgálathoz, úgy a kérelmet szabálysze- res olyan, a Ptk-ban külön nem nevesített
rűen előterjeszti. Az elsőfokú bíróság azon- szerződésszegést követett el, amely a régi
ban nem találta megállapíthatónak sem Ütv. 10. § (1) bekezdésének utaló sza-
a felperes kárának bekövetkezését, sem bálya folytán irányadó Ptk. 318. § (1) be-
pedig az alperes magatartása és a felperes kezdése alapján alkalmazandó 339. § (1)
által állított kár közötti okozati összefüggés bekezdés szerinti jogellenes magatartás
fennállását. Önmagában a felperesnek azt megállapítására alapot ad.
az előadását, hogy méhészkedéssel kívánt Nem vitás tény, hogy az alperes mulasz-
foglalkozni és az adott földterület elveszté- tására figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság
se miatt ennek elmaradása következtében a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 273. § (1)
12.000.000 Ft kára keletkezett, nem találta bekezdése alapján elutasította, ezáltal
a kár bekövetkezésének megállapításához nem áll rendelkezésre adat a tekintetben,
elegendőnek. Az okozati összefüggés te- hogy a hiányok pótlása esetén a felperes
kintetében pedig azt emelte ki, hogy a fel- felülvizsgálati kérelme eredményre veze-
peres által előadottak nem adtak annak tett volna-e. Csupán feltételezésen ala-
megállapítására alapot, hogy a Legfelsőbb pul az a felperesi előadás, hogy ameny-
Bíróság a kérelem szabályszerű benyújtása nyiben az alperes nem követett volna
esetében elrendelte volna a jogerős hatá- el mulasztást, úgy vagy a felülvizsgála-
rozat felülvizsgálatát. Az Emberi Jogok Eu- ti eljárás eredményeként szerezhette
rópai Bírósága Második Szekciójának hatá- volna meg a kérdéses erdő területet,
rozatából pedig nem derült ki az az ok, ami vagy számára kedvezőtlen döntés ese-
miatt a felperes kérelmét elutasították. tén az Emberi Jogok Európai Bírósága
A Fővárosi Ítélőtábla a felperes fellebbe- állapított volna meg javára kártérítést.
zését nem találta megalapozottnak. Az el- Ilyen feltételezésre nem lehet tényál-
sőfokú bíróság a tényállást helyesen álla- lást alapítani.
pította meg, és az irányadó jogszabályok Jogszabálysértés nélkül állapította meg
helyes alkalmazásával hozta meg érdemi az elsőfokú bíróság, hogy a felperes a Pp.
döntését is. A Legfelsőbb Bíróság párt- 164. §-a alapján az őt terhelő bizonyítási
fogó ügyvédet kirendelő határozatával kötelezettség ellenére nem tudta bizo-
megbízási jogviszony jött létre a felperes nyítani a kártérítési felelősség megállapí-
és az alperes között. Ennek általános sza- tásához a Ptk. 339. § (1) bekezdése által
bályait a Ptk. 474-483. §-a, míg különös megkövetelt konjunktív feltételek mind-
szabályait az 1998. évi XI. törvény (régi egyikének fennállását.
Ütv.) tartalmazza. Ez utóbbi 3. § (2) be- Az alperes magatartása és a felperes által ál-
kezdése azt írja elő, hogy az ügyvédnek lított kár közötti okozati összefüggés hiányá-
hivatását a legjobb tudása szerint, lelkiis- ban a kár bekövetkezését nem kellett vizs-
meretesen, a jogszabályok megtartásával gálni, ezért az elsőfokú bíróság nem sértett
kell gyakorolnia, tevékenységében köteles jogszabályt a kár összegének megállapításá-
mindenkor az ügyvédi hivatáshoz méltó ra felajánlott bizonyítás mellőzésével sem.
magatartást tanúsítani. Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla
Az elsőfokú bíróság helyesen állapította az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. § (2)
meg, hogy az alperes a hiánypótlási kö- bekezdése alapján helybenhagyta. (Fővá-
telezettség elmulasztásával megsértette rosi Ítélőtábla Pf. 21.578/2006/3. sz. ítélete)

20