Page 34 - MÜBSE - Határidő mulasztásban megnyilvánuló ügyvédi műhibák

sen kérelmezték a bíróságtól a szünetelés az ügyvéd késve nyújtotta be a per foly-
megállapítását. Alperes nem tájékoztatta tatására irányuló kérelmet, így nem
azonban a felperest teljeskörűen a szüne- járt el kellő gondossággal a per vitele
telés jogkövetkezményeiről, de a felperes során, és a per megszüntetésére ezzel
azzal tisztában volt, hogy a szünetelés összefüggésben került sor. Nem alapos
időtartama maximum hat hónap (Új alperes azon védekezése, hogy a késedel-
Pp. szerint 4 hónap). A szünetelés időtar- meskedésre azért került sor, mert későn
tama alatt nyilvánvalóvá vált, hogy a peres adott utasítást a felperes a per folytatásá-
felek nem tudnak megegyezni, az ügyvéd ra. Az ügyvédnek ugyanis kötelezettsége
azonban nem hívta fel a felperes figyelmét volt a Ptk. 474. § (2) bekezdése és az Üt.
arra, hogy ha nem kérik a per folytatását, 3. § (2) bekezdése alapján a felperes tá-
akkor az megszűnik, és ez esetben jelen- jékoztatása, figyelmeztetése arra nézve,
tős illetékfizetési kötelezettsége keletkezik hogy a szünetelés időtartama le fog járni,
a felperesnek. és az milyen jogkövetkezményeket jelent
Alperes ügyvéd a hat hónapos határidő le- a felperesre nézve. A Ptk. 318. § (19 bek.,
jártát követően nyújtotta be a bírósághoz és a 339. § (1) bekezdése alapján az ügyvéd
a per folytatása iránti kérelmet, melyet ezért köteles az okozott kárt megtéríteni,
a bíróság elutasított, egyben megállapí- mely a kifizetett illeték, valamint késedel-
totta, hogy a per szünetelés folytán meg- mi pótlék összegében nyilvánul meg. Al-
szűnt. Végzésében a bíróság az eljárási il- peres köteles továbbá a késedelmi kamat,
letéket mérsékelte, és kötelezte felperest és a perköltségek megfizetésére. (Szolnoki
a mérsékelt összegű illeték megfizetésére. Városi Bíróság 9.P.22.257/2010/10. sz. ítélet).
Ezt követően a felperes egy másik ügyvéd
közreműködésével a pert újra megindítot- (Megj.: A hatályos Pp. értelmében már nem
ta, melynek eredményeképpen a felperes 6, hanem 4 hónap szünetelés elteltével szű-
jogerősen pernyertes lett. nik meg az eljárás.)
A felperes kártérítés iránti igényt nyújtott
be az alperes ügyvéd felelősségbiztosítója C.2.) Fizetési meghagyással szemben
felé, a biztosító azonban kedvezően nem benyújtani elmulasztott ellent-
tudta elbírálni kérelmét, mert az ügyvéd mondás esetén az eljárt ügyvéd
nem ismerte el felelősségét az ügyben. felelőssége fennállhat.
Ezután a felperes fizetési meghagyás ki-
bocsátását kezdeményezte az ügyvéddel A tényállás szerint az alperesi ügyvédi iroda
szemben, mely eljárás az ügyvéd ellent- egy fizetési meghagyás elleni ellentmondás
mondása folytán perré alakult. A perben benyújtására kapott megbízást. A megbí-
a felperes az általa az első perben kifize- zásnak az ügyvédi iroda nem tett eleget, így
tett illeték, az annak késedelmes teljesíté- a fizetési meghagyás jogerőre emelkedett, és
se miatt felszámított késedelmi pótlék, és annak alapján a kötelezettel szemben végre-
a kamatok, valamint perköltség megfizeté- hajtási eljárás indult.
sére kérte kötelezni az alperes ügyvédet. A felperes és az ügyvédi iroda között megál-
A bíróság a felperes keresetét megala- lapodás jött létre, melyben az ügyvédi iroda
pozottnak tartotta. Utalt arra, hogy elismerte, hogy gondatlan mulasztása foly-
az ügyvéd nem járt el a Ptk. 474. §-a és tán a felperest a megállapodásban megjelölt
az Üt. 3. § (2) bekezdése által előírtak- összegű kár érte. A megállapodás alapján
nak megfelelően. Megállapítható, hogy azonban nem került sor a kár megtérítésére.

34