Page 39 - MÜBSE - Határidő mulasztásban megnyilvánuló ügyvédi műhibák

A bíróság az alperesi mulasztással okozott tartalma szerint valójában nem vagyoni kár
kár mértéke tekintetében arra a megy- megtérítésére irányult.
győződésre jutott, hogy az pontosan nem Mivel a felperesek keresetlevele az alpere-
számítható ki, ezért a Ptk. 359. § (1) bek. si mulasztás folytán érdemben nem került
szerinti általános kártérítésnek van he- elbírálásra, ezért sérült a felpereseknek
lye. A bíróság a rendelkezésre álló adatok az Alkotmányban biztosított, a független
alapján a kereset szerinti összeget elfo- és pártatlan bírósági eljáráshoz való alap-
gadva, ezen összeget tartotta megfelelő- joga. Ez azt eredményezte, hogy a felpere-
nek arra, hogy az alperesi szerződésszegő sek életminősége romlott, mert nem tud-
magatartás következtében a felperesek tak meggyőződni arról, hogy a számukra
teljes jóvátételben részesüljenek. A nem nyilvánvalóan hátrányt jelentő és részük-
vagyoni kár iránti igényt a bíróság azért ről alaptalannak tartott felmondás a mun-
tartotta megalapozatlannak, mert a felpe- káltató részéről jogszerű volt-e. Ehhez
resek felhívás ellenére sem bizonyították képest, a jelen perben azt lehet vizsgálni,
azt az állításukat, amely szerint az alpe- hogy emiatt milyen elégtételre tarthat-
resi mulasztás miatt személyiségi joguk nak igényt a felperesek. A bírósági úthoz
sérült, mert a munkaviszonyuk rendkívüli való jog elveszítése miatt elszenvedett
felmondással történt megszüntetése őket hátrány körében a bíróság mérlegelést
ebből a szempontból hátrányosan érinti. alkalmazott, és ennek alapján az alperesi
A megítélt általános kártérítés körében marasztalás összegét az elsőfokú ítélet-
a munkaviszony rendkívüli felmondása ben foglaltaknál alacsonyabb összegben
miatt keletkezett sérelmek is értékelésre határozta meg. (Kecskeméti Városi Bíróság
és megítélésre kerültek. 2.P.20409/2001/41. sz. és a Bács-Kiskun Me-
Az alperes ügyvéd fellebbezése folytán el- gyei Bíróság 2.Pf.21.619/2002/4. sz. ítélete).
járt másodfokú bíróság az elsőfokú ítéle-
tet részben megváltoztatta. A másodfokú C.2.) Amennyiben az ügyvéd a Magyar
bíróság álláspontja szerint ugyanis az ál- Állammal szembeni, kártalanítás
talános kártérítés megítélésének feltételei iránti perben a jogszabályban előírt
jelen ügyben nem állnak fenn. Általános jogvesztő határidőn túl nyújtja be
kártérítésre akkor kerülhet sor, ha a kár be- a keresetet, úgy a mulasztás foly-
következte egészen bizonyos, illetve teljes tán az ügyfél a régi Ptk. hatálya tar-
bizonyossággal előre tudható, hogy az be tozó esetekben a kifizetett ügyvédi
fog következni, azonban a kár mértéke nem munkadíjra, valamint nem vagyoni
állapítható meg. Jelen eljárásban nem vizs- kár megítélésére tarthat igényt.
gálható, hogy mi lett volna a munkaügyi per
eredménye, a kártérítési perben eljáró bíró- A Kúria az alperes ügyvéddel szemben ho-
ság ugyanis nem veheti át a munkaügyi bí- zott jogerős marasztaló ítéletet hatályon kí-
róság szerepét. Ebből következően az nem vül helyezte, és az elsőfokú ítéletet akként
állapítható meg, hogy a keresetlevél hatá- változtatta meg, hogy az alperes maraszta-
ridőben történő benyújtásának elmaradása lásának összegét leszállította. Az irányadó
miatt a felpereseket kár érte. A felperesek tényállás szerint a felperes korábban őrizet-
azon az alapon igényeltek általános kártérí- ben, ezt követően előzetes letartóztatásban
tést, mert az alperesi mulasztás elzárta őket volt. A bíróság azonban a felperest jogerő-
attól, hogy jogvitájukat független bíróság sen felmentette az ellene több bűncselek-
bírálja el. Ezen kereseti kérelmük azonban mény elkövetése miatt emelt vád alól.

39