Page 40 - MÜBSE - Határidő mulasztásban megnyilvánuló ügyvédi műhibák
P. 40
Ezt követően a felperes azzal bízta meg ítéletet akként változtatta meg, hogy al-
az alperes ügyvédet, hogy a Magyar Ál- peres marasztalásának összegét lénye-
lammal szemben indítson keresetet va- gesen leszállította. A Kúria - egyetértve
gyoni és nem vagyoni kártalanítás iránt. ebben a tekintetben az alsóbb fokú bíró-
Az ügyvéd a keresetlevelet a bírósághoz ságok döntéseivel - megállapította a szer-
benyújtotta, a pert azonban a bíróság ződésszegést az alperes ügyvéd terhére.
megszüntette, mivel a kártalanítási kére- A Kúria ítéletében hangsúlyozta, hogy
lem a jogszabályban előírt, hat hónapos amennyiben az alperes ügyvédnek kétsé-
jogvesztő határidőn túl került előterjesz- gei voltak a hat hónapos keresetindítási
tésre. Jelen esetben nem volt jelentősége határidő anyagi jogi, vagy eljárási jogi ter-
annak, hogy a keresetlevelet a határidő mészetével kapcsolatosan, úgy akkor járt
utolsó napján postára adták, mert a kére- volna el a felperes érdekeinek megfelelő-
lemnek a határidő lejárta előtt a bíróság- en, egyben úgy, ahogy az adott helyzet-
hoz meg kellett volna érkeznie. ben elvárható lett volna, ha a legnagyobb
A felperes által az ügyvéddel szemben in- biztonságot nyújtó megoldást választja,
dított perben az elsőfokú bíróság az ügy- azaz a keresetet olyan időben terjeszti elő,
védet kötelezte nem vagyoni kárpótlás, hogy az a határidő anyagi jogi minősíté-
valamint elmaradt jövedelem címén a kár se esetén is határidőben benyújtottnak
megtérítésére. A kereset jogalapja köré- minősüljön. Az összegszerűség körében
ben a bíróság utalt arra, hogy mivel alpe- a felperes kárát a kártalanítási perben elő-
res elmulasztotta a határidő lejárta előtt terjesztett igényével egyezően jelölte meg,
benyújtani a bírósághoz a keresetlevelet, előadva, hogy a keresetlevél határidőben
ezért nem az Üt. 1. §-ban meghatározott történő előterjesztése esetén minden igé-
módon járt el, ugyanis figyelemmel kellett nyét megítélte volna a bíróság. Ez a kérdés
volna lennie a 4/2003 Polgári jogegységi azonban a Pp. 229. § (1) bekezdésére, és
határozatban foglalt értelmezésre, mely az 1997. évi LXVI. tv. 7. §-ára figyelemmel
szerint valamely jogszabály által a kerese- a jelen perben nem vizsgálható, hiszen
tindításra meghatározott jogvesztő hatá- az alapper jogerősen megszűnt. Az ügy-
ridő anyagi jogi határidő, amely az utolsó véd ellen indított kártérítési per bírósága
napon minden körülmények között lejár. érdemben nem vizsgálhatja azt a kérdést,
Az ügyvéd ezt nem vette figyelembe, így hogy az ügyvéd mulasztása hiányában
nem a megbízó érdekének megfelelően a felperes az elmulasztott pert megnyerte
teljesítette a megbízást, szerződéssze- volna, illetve időben előterjesztett kereset
gést követett el, mellyel összefüggésben esetén a bíróság mit ítélt volna meg szá-
a felperesnek kárt okozott. A felperes kára mára (BH2009.356., BH2012.90.).
azáltal következett be, hogy a Be. szabá- Miután a kártalanítási kereset érdemi elbí-
lyai szerint őt megillető kártalanítási jogát rálása az alapperben olyan okból maradt
nem érvényesíthette. el, amelyért az alperes ügyvéd felelősség-
A másodfokú, jogerős ítélet a maraszta- gel tartozik, ezért a Ptk. 478. § (2) bekezdé-
lás összegét, annak eltúlzott volta miatt se alapján a megbízás eredménytelensége
leszállította, azonban a felperes igényét folytán felperes igényt tarthat a kifizetett
a nem vagyoni kárpótlásra jogalap tekin- ügyvédi megbízási díjra.
tetében alaposnak találta. Emellett, az alperes a mulasztásával elzár-
A Kúria a jogerős marasztaló ítéletet ha- ta a felperest a Be. 580. § (1) bekezdése
tályon kívül helyezte, egyben az elsőfokú alapján őt illető kártalanítási igény érvé-
40
