Page 39 - MUBSE - Adasveteli I - teljes

(2) Az ellenérték fejében jogot szerző jóhi- dologi hatályát, amikor úgy rendelkezik, hogy A tehermentes tulajdonszerzéshez a teher tilalom esetén ennek joghatásai tekinteté-
szemű személyek jogszerzését az elidege- a jóhiszeműen és ellenérték fejében szer- jogosultjának a teher törlésére vonatkozó ben az új Ptk. hatálybalépését követően
nítési és terhelési tilalom nem korlátozza. ző személyek jogszerzését a szerződéses hozzájárulása szükséges. az új Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni
(3) Az elidegenítési és terhelési tilalomra elidegenítési és terhelési tilalom nem gátolja. akkor is, ha a tilalmat az új Ptk. hatálybalé-
vonatkozó rendelkezéseket megfelelően al- A rendelkezés joga nemcsak az elidegenítés, „5:34. § [Az elidegenítési és terhelési tilalom- pése előtt kötötték ki, vagy az már az új Ptk.
kalmazni kell, ha a dolgon csak elidegenítési illetve a terhelés jogának kizárásával, hanem ba ütköző rendelkezés ingatlan-nyilvántartási hatálybalépésekor fennállt. Így az új Ptk. ha-
tilalom áll fenn, vagy ha a rendelkezés jogát bármely más módon is korlátozható. A fél bejegyezhetősége] tálybalépését követően az elidegenítési és
a tilalom más módon korlátozza.” kötelezettséget vállalhat arra, hogy a dolgot Ingatlanra bejegyzett vagy ingatlanon jog- terhelési tilalomba ütköző rendelkezés
csak meghatározott jogcím(ek)en ruházhatja szabály vagy bírósági határozat alapján relatív hatálytalansági tényállást valósít
Az elidegenítési és terhelési tilalom hatása át, így például kizárhatják a felek az adásvé- ingatlan-nyilvántartási bejegyzés nélkül is meg, a tilalomba ütköző rendelkezés sem-
az új Ptk. értelmében az, hogy a jogosult jó- telen kívüli egyéb jogcímeken való átruházást fennálló elidegenítési és terhelési tilalom missége ezen az alapon nem állapítható meg.
váhagyásának hiányában az elidegenítési is. Ez elővásárlási jog biztosítására lehet jó esetén a tulajdonjog változása vagy az in-
és terhelési tilalomba ütköző rendelkezés megoldás, mert a tulajdonos nem tudja gatlan megterhelése az elidegenítési és
nem érvénytelen, azonban a tilalom jogo- olyan jogcímen (ajándékozás, csere, tartási terhelési tilalom jogosultjának hozzájáruló VII.B.) KÖZZÉTETT BÍRÓSÁGI JOGESETEK
sultjának irányában (relatíve) hatálytalan. szerződés) átruházni a dolgot, amelynek nyilatkozata esetén jegyezhető be az ingat- A JELEN PONTBAN TÁRGYALT TÉMÁHOZ
A jogosult felé akkor válik a rendelkezés ha- esetében az elővásárlási jog nem gyakorol- lan-nyilvántartásba.” KAPCSOLÓDÓAN:
tályossá, ha ő a hozzájárulását, akár utólag, ható. Az elidegenítési és terhelési tilalom
a rendelkezést követően bármikor megadja. nem öncélú korlát, hanem meghatározott Az idézett jogszabályhely alatt azt kell érteni, EBH2007. 1701.
Nincs akadálya annak, hogy a tilalom jog érvényesíthetőségének biztosítása hogy az elidegenítési és terhelési tilalom- Az ügyvéd megbízásának ellátása során a

jogosultja szerződésben kötelezettsé- érdekében köthető ki. ba ütköző rendelkezéshez az új Ptk. nem hivatásából elvárható legjobb tudása szerint
get vállaljon arra, hogy a hozzájárulását a semmisség, hanem a relatív hatályta- segíti elő megbízója jogainak érvényesítését
a szerződésben meghatározott feltételek Az 5:33. § értelmében a jogszabályban, vagy lanság következményét fűzi, azokba a nyil- és kötelezettségeinek teljesítését. Ingatlan
mellett megadja. Ha a jogosult az ilyen szer- bírósági határozattal meghatározott sze- vántartásokba, amelyekbe az elidegenítési és tulajdonjogát átruházó szerződés elkészítése-
ződésben foglalt kötelezettségét megszegve mélyek javára megállapított elidegenítési és terhelési tilalom be van jegyezve, a tilalom kor ennek megfelelő körültekintéssel köteles

megtagadja a hozzájárulást, jognyilatkozata terhelési tilalomra a szerződéssel létesített által érintett jogváltozás csak a jogosult ellenőrizni a felek által beszerzett ingat-
a szerződésszegésre irányadó szabályok elidegenítési és terhelési tilalomra vonatkozó hozzájárulása esetén jegyezhető be. lan-nyilvántartási adatok valóságát is.
szerint bírósági ítélettel pótolható (6:184. §), szabályokat kell alkalmazni.
továbbá a szerződésszegésért való felelőssé- Ez az új Ptk. külön rendelkezése nélkül, és BDT2015. 3423.
ge is megállapítható, és a szerződésszegésből Az új Ptk. szabályozása tehát egységesen az ingatlan-nyilvántartáson kívüli más nyil- Az elidegenítési és terhelési tilalom joghatásai
eredő további - szerződésben kikötött vagy a hatálytalanság következményeit rendeli vántartások esetén is következik abból, hogy tekintetében a 2013. évi V. törvény rendelke-
jogszabályban biztosított - jogok gyakorol- alkalmazni mind a szerződéssel létesített, a nyilvántartásba a bejegyzést végző hatóság zéseit kell alkalmazni akkor is, ha a tilalmat
hatók, illetőleg igények érvényesíthetők vele mind pedig a jogszabályban, vagy bírósági nem ad helyt olyan bejegyzési kérelemnek, annak hatálybalépése előtt kötötték ki, vagy az
szemben. Ilyen megoldás alkalmazása akkor határozattal létesített elidegenítési és ter- amely a nyilvántartásokból és a kérelemből már az 1959. évi IV. törvény hatálybalépésekor
ésszerű a felek számára, ha az elidegenítés, helési tilalomra vonatkozóan. külön vizsgálat nélkül is megállapíthatóan fennállt. Az ellenérték fejében jóhiszeműen
illetve a terhelés jogát csak részlegesen akarják Az átruházással való tulajdonszerzés szár- másnak a jogát sérti. Ha az elidegenítési és jogot szerző személyek jogszerzését az elide-
korlátozni (például haszonélvezeti jog alapítását mazékos szerzésmód, így ha a dolgot har- terhelési tilalom jogszabályi rendelkezésből genítési és terhelési tilalom nem akadályozza.
meg akarják engedni, de zálogjog alapítását madik személyek jogai terhelik, akkor a fakad és bejegyzés nélkül is kötelező erejű,
nem). Az elidegenítési és terhelési tilalom tulajdonjogot átruházással megszerző fél a jogosult hozzájárulásának a hiányában BH2007. 315.
nem csak dologi jogosultság, hanem kötel- e terhekkel szerez tulajdont, ha jogszabály kü- akkor sem teljesíthető a bejegyzés, ha Elidegenítési tilalom önállóan, terhelési tila-
mi jogi természetű igények biztosítására is lön nem rendelkezik e jogok megszűnéséről. a tilalom az ingatlan-nyilvántartásba nem lom nélkül is kiköthető, azonban az átruházó-
alkalmazható. Amennyiben tehát az ingatlant elidegenítési lett bejegyezve. nak vagy más személynek a dologra vonat-
tilalom nélkül terheli pl. jelzálogjog vagy kozó jogát kell biztosítania. A vevőt terhelő
A Ptk. a korábbi szabályozással egyezően, önálló zálogjog, úgy az átruházáshoz a jogo- A Ptké. 46. §-a értelmében az elidegenítési tila- beépítési és helybenlakási kötelezettség az
a forgalomvédelmi igényekhez igazodva re- sult hozzájárulása ugyan nem szükséges, de lom, az elidegenítési és terhelési tilalom, illetve eladó dologra vonatkozó jogának tekinthető.

lativizálja az elidegenítési és terhelési tilalom a szerző fél csak e teherrel szerez tulajdont. a rendelkezés jogát más módon korlátozó

38 39