Page 19 - MÜBSE – Adásvételi szerződések készítése során felmerülő ügyvédi műhibák I.
P. 19
1.B. ELADÓI MEGHATALMAZÁS ALAKI, VAGY
TARTALMI HIBÁBAN SZENVEDETT.
IRÁNYADÓ FŐBB JOGSZABÁLYOK: JOGGYAKORLAT:
1. 1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyil- A) Közzétett bírósági jogesetek:
vántartásról.
A.1.) BH1997. 240. Érvénytelen a szerző-
2. 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet az in- dés, ha azt a gazdálkodó szervezet
gatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi képviselőjeként a cégnyilvántartás-
CXLI. törvény végrehajtásáról. ban feltüntetett személy írta ugyan
alá, de a vele szerződést kötő másik
3. 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvény- félnek tudomása volt arról, hogy en-
könyvről. nek a személynek a képviseleti jogo-
sultsága már megszűnt.
4. 2013. évi V. törvény a Polgári Törvény-
könyvről. A.2.) BDT2010. 2194. A polgári anyagi jogi
szabályok nem tiltják a szerződés-
5. 1998. évi XI. törvény az ügyvédekről. kötést olyan jogi személyek között,
amelyeknek a törvényes képviselő-
6. 2017. évi LXXVIII. törvény az ügyvédi jük azonos. Semmis azonban a meg-
tevékenységről. állapodás, ha szerződéskötésnél a fe-
lek nevében ugyanazon képviselők
7. 2017. évi LIII. törvény a pénzmosás és járnak el.
a terrorizmus finanszírozása megelő-
zéséről és megakadályozásáról. A.3.) BH2015. 127. Jóerkölcsbe ütközőek
az olyan szerződések, amelyekkel
a cég egyik önálló képviseleti joggal
rendelkező ügyvezetője – a cég meg-
károsításával – nagy értékű ingat-
lanokat von ki a cég vagyonából és
ruház át a saját érdekeltsége körébe
tartozó cég részére.
A.4.) BH2017.233. Nem ütközik nyilvánva-
lóan a jóerkölcsbe – többlettényállá-
si elem hiányában – az az adásvételi
szerződés, ahol az eladó és a vevő
cég tulajdonosai között azonosság áll
fenn.
19
