Page 44 - MÜBSE – Adásvételi szerződések készítése során felmerülő ügyvédi műhibák I.

A perbeli ingatlan tulajdoni lapjára jelzálog- meghiúsulásának oka nem a vételi jogot
jog, valamint annak biztosítására elidege- alapító szerződés érvénytelensége volt,
nítési és terhelési tilalom volt bejegyezve. hanem a felperes együttműködésének hi-
A felperes és a tulajdonos a felperes részé- ánya, mivel az I. rendű alperes többszöri
re vételi jogot engedélyező szerződést kö- felhívására sem működött együtt. A II. r.
tött, amelyben rögzítették, hogy a felperes alperes vonatkozásában a kereset eluta-
tudomással bír a bejegyzett jelzálogjogról sítását arra alapította, hogy a régi Ptk.
és az elidegenítési és terhelési tilalomról. 559. § (2) bekezdése értelmében a felpe-
A szerződés aláírásával egyidejűleg a fel- res közvetlenül nem érvényesíthet igényt
peres megfizetett 4.500.000 forint foglalót a biztosítóval szemben.
az eladónak. A szerződés azt is tartalmazta,
hogy az eladót terhelő jelzálogjoggal bizto- A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság
sított kölcsöntartozást az eladó nevében ítéletét részben megváltoztatta, kötelezte
a felperes köteles folyamatosan teljesíteni. az I. r. alperest, hogy fizessen meg a fel-
A másik, megállapodásnak nevezett ok- peresnek 15 napon belül 4.680.000 forint
iratban a felperes átvállalta az eladó banki tőkét és ezután az ítélet szerinti késedel-
kölcsöntartozását 9.300.000 forint erejéig. mi kamatot. Az ítélet indokolása szerint
Mindkét okiratot az I. r. alperes mint ügyvéd az ügyvédi tevékenység gyakorlásának
szerkesztette és látta el ellenjegyzésével. leglényegesebb szabályait a régi Ügy-
védi tv. rögzíti, ennek 3. § (2) bekezdé-
A felperes három havi törlesztőrészletnek se értelmében az ügyvédnek hivatását
megfelelő összeget megfizetett az eladó- a legjobb tudása szerint, lelkiismerete-
nak, aki azt nem a kölcsön visszafizetésé- sen, a jogszabályok megtartásával kell
re fordította. A bank a kölcsönszerződést gyakorolnia. A (3) bekezdés értelmében
felmondta. Az I. r. alperes ügyvéd a vételi az ügyvéd nem működhet közre olyan
jogot biztosító szerződés ingatlan-nyil- jogügyletben, amely jogszabályba üt-
vántartási bejegyzését nem tudta elérni, közik, vagy jogszabály megkerülésére
a földhivatal azt a hitelező hozzájárulásá- irányul. A szerződő felek annak érdeké-
nak hiánya miatt elutasította. ben fordultak az I. r. alpereshez, mint
jogi szakértelemmel rendelkező sze-
A Pest Megyei Bíróság jogerős ítéletével mélyhez, hogy a tulajdon átruházására
kötelezte az eladót, hogy fizessen meg irányuló szándékuk jogszerű keretek
a jelen per felperesének 4.680.000 tőkét, között megtörténjen, a szerződés alap-
és annak az ítélet szerinti késedelmi kama- ján a felperes megszerezhesse az ingat-
tát. Az ítélet indokolásában a bíróság meg- lan tulajdonjogát. Ebben a helyzetben
állapította, hogy a felek között létrejött nemcsak az volt az általában elvárható
vételi jogot engedélyező szerződés a régi magatartás, hogy tájékoztassa a szerződő
Ptk. 234. § (1) bekezdése alapján semmis. feleket az ingatlant terhelő jogokról, erről
ugyanis maguk is tudomást szereztek a tu-
A felperes által az okiratot szerkesztő ügy- lajdoni lap megtekintésével. Az elvárható
véddel, mint I. rendű alperessel, valamint magatartás az volt, hogy tájékoztassa
a II. rendű ügyvédi felelősségbiztosítóval a feleket a bejegyzett jogok jogkövet-
szemben indított perben eljárt első-fokú kezményeiről és dolgozzon ki olyan jogi
bíróság a keresetet elutasította, hivat- megoldást, amely lehetővé teszi a fel-
kozva lényegében arra, hogy a bejegyzés peres jogszerű tulajdonszerzését. A régi

44