Page 25 - MÜBSE – Adásvételi szerződések készítése során felmerülő ügyvédi műhibák II.

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, arra, hogy annak fennállásáról nem tudott.
hogy a felek közt létrejött adásvételi szerző- A perbeli esetben a közhiteles ingatlan-nyil-
dés érvénytelen. vántartás szerint az adásvétel tárgyát képe-
ző ingatlan közút és egyéb épület volt, amely
Az ítélet indokolása szerint a nemzeti vagyon- a hivatkozott jogszabály alapján a felperes
ról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továb- el nem idegeníthető kizárólagos tulajdonát
biakban: nemzeti vagyonról szóló törvény) jelentette. A jogszabály nem ismerete nem
5. § (3) bekezdés a) pontja szerint a helyi mentesíti a feleket az abban foglaltak betar-
önkormányzat kizárólagos tulajdonát képe- tásának kötelezettsége alól, így közömbös,
ző nemzeti vagyon körébe tartoznak a helyi hogy a felperes vagy az alperes a szerző-
közutak és műtárgyaik. A nemzeti vagyonról dés megkötésekor tudott-e a vagyontárgy
szóló törvény 6. § (1) bekezdése szerint az ál- nemzeti vagyonba tartozásáról. Tekintettel
lam vagy önkormányzat tulajdonában álló azonban arra, hogy a szerződés megköté-
nemzeti vagyon a jogszabályban megjelölt sekor a felperes képviselője – polgármeste-
kivételektől eltekintve nem idegeníthető el. re – az alperes társtulajdonosa és ügyvezető
A perbeli szerződéssel elidegenített ingatlan igazgatója volt, ez a saját mulasztásra tör-
közút, azaz az önkormányzat kizárólagos tént hivatkozás alapjaiban aggályos, rosszhi-
tulajdona, így forgalomképtelen és nem volt szemű és semmilyen módon nem értékelhető
elidegeníthető, az arra megkötött szerződés az alperes javára.
tehát a Ptk. 6:95. §-a szerint semmis.
Helyesen fejtette ki a jogerős ítélet azt
Az alperes fellebbezése folytán eljárt másod- is, hogy a szerződés semmissége esetén
fokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét an- az ügyletre jogot nem lehet alapítani.
nak helyes indokai alapján hagyta helyben. Az 1/2010. (VI. 28.) PK vélemény 2. pontjá-
ban foglaltaknak megfelelően ez az a jog-
A jogerős ítélettel szemben az alperes által következmény, amit a bíróságnak sem-
előterjesztett felülvizsgálati kérelmet a Kúria misség esetén hivatalból kell alkalmaznia,
nem találta megalapozottnak. Az eljárt bíró- a további jogkövetkezményeket pedig
ságok helyesen állapították meg, hogy a per- a bíróság csak a felek erre irányuló kérel-
beli „kivett közút és épület” megnevezésű in- me alapján vonhatja le. A feleknek azonban
gatlan a nemzeti vagyonról szóló törvény 5. § erre vonatkozó igénye nem volt, iratellenes és
(3) bekezdés a) pontja szerint a helyi önkor- téves az a hivatkozása az alperesnek, amely
mányzat kizárólagos tulajdonát képező nem- szerint ő kérte volna az eredeti állapot helyre-
zeti vagyonba tartozik. Az ilyen jellegű vagyon- állítását. Az alperes a jogerős végzéssel eluta-
tárgyak a jogszabály 6. § (1) bekezdése szerint sított viszontkeresetében is kártérítés, vagy
nem idegeníthetőek el. Az ingatlan tehát for- jogalap nélküli gazdagodás iránti igényt ter-
galomképtelen, így az annak eladására kötött jesztett elő a felperessel szemben.
adásvételi szerződés a Ptk. 6:95. §-a szerint
a jogszabályba ütközése folytán semmis. A Kúria a kifejtettekre tekintettel a jogerős
ítéletet, utalva annak helyes indokolására is,
A Ptk. 5:171. § (1) bekezdése szerint, ha vala- a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában
milyen jogot vagy tényt az ingatlan-nyilván- fenntartotta. (Kúria Pfv. 21.123/2016/6. sz.
tartásba bejegyeztek, senki sem hivatkozhat ítélete)

25