Page 32 - MÜBSE – jogi képviselet ellátása körében elkövetett ügyvédi műhibák
P. 32
A felperesnek azt kellett bizonyítania, B.3.) A felperes a más személy felé
hogy az alperes mulasztásai hiányában fennálló fizetési kötelezettségét, mint
a pert biztosan megnyerte volna. Helye- kárt akkor háríthatja át az alperesre,
sen fejtette ki a bíróság jogerős ítéleté- ha a fizetési kötelezettségét megala-
ben, hogy a felperesnek ez az állítása pozó helyzet az alperes téves jogi taná-
csupán feltételezésen alapul és az oko- csa, helytelen képviselete, iratkészíté-
zott kár bizonyítására nem alkalmas, de se folytán állt elő.
nincs is jogi lehetőség arra, hogy a bíró-
ság ebben a perben döntse el: azt a pert A peres felek között 2000. év elején szó-
a felperes akár részben is, de biztosan beli ügyvédi megbízási szerződés jött lét-
megnyerte volna. Ennek a jogi akadályát re, amelynek keretében a felperes először
az jelenti, hogy a bíróságok szervezetéről és jogi tanácsadás iránt kereste meg az al-
igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény perest, aki később peren kívül levelezést
(Bsz) 7. §-a szerint a bíróság határozata min- folytatott a bérbeadó örököseként fellépő
denkire nézve kötelező, így e per bíróságára személyekkel, végül képviselte a felperest
is. Az abban a perben hozott ítéletben foglalt a végrendeleti örökösök által ellene bir-
döntésre beállt az anyagi jogerő /régi Pp. 229. tokbaadási és használati díj megfizetése
§ (1) bekezdés/, amely kizárja, hogy az előző iránti elsőfokú eljárásban. E per eredmé-
per eredményét bárki is vitássá tegye. Újabb nyeként meghozott jogerős ítélet a fel-
per nem indítható, a kártérítési per bírósága perest 861.316 forint és járulékai bérleti,
érdemi vizsgálatot nem folytathat le, és nincs használati díj és áramdíjból álló összeg
lehetőség arra, hogy a tartási szerződés meg- megfizetésére kötelezte és marasztalta
szüntetése iránti perben hozott döntés he- az első és másodfokú perköltség viselé-
lyett ebben a perben a bíróság arról rendel- sében. A felperes a jogerős ítélet alap-
kezzék, hogy azt a pert a felperes megnyerte ján összesen 1.303.732 forintot fizetett
volna. A felperes követelésének alátámasz- ki a végrendeleti örökösöknek, amelyhez
tásául pedig ez az állítás szolgált. Az adott pénzintézeti kölcsönt vett igénybe. A fize-
ügynél csak az mondható, hogy az előző per- tést követően a fizetési meghagyásból ala-
ben a bizonyítás az elsőfokú eljárás szabályai kult eljárásban a felperes 1.653.287 forint
szerint történhetett volna, de csak abban és kamatai, valamint perköltség megfizeté-
a perben. Az alperes említett hibái nélkül ar- sére kérte az alperes ügyvéd kötelezését,
ról a perről ebben a perben - az eredményét mely az előzményi perben a pernyertes
illetően - semmiféle állítás nem tehető azon feleknek fizetett összegből, a teljesítéshez
a megállapításon túl, hogy a tartási szerző- felvett kölcsönök kamataiból és költsé-
dést jogerős ítélet szüntette meg. Nem bi- gekből tevődött össze. Az alperes kártérí-
zonyítható ugyanis az, hogy az alperes hibái, tési felelősségét arra alapította, hogy nem
mulasztásai nélkül a per a felperes számára adott megfelelő jogi tanácsokat, nem tá-
biztosan eredményre vezet, és az érvényesí- jékoztatta a birtokbaadás elmaradásának
tett kára nem következik be. Feltételezések következményeiről és arról, hogy a bérle-
szintjén pedig nem mondható vélemény ar- mény kulcsának ügyvédi letétbe helyezé-
ról, hogy az érdemi védekezés előterjeszté- se nem minősül teljesítésnek, és emiatt
sével, a kért bizonyítás lefolytatásával a per került sor a marasztalására.
milyen eredménnyel zárult volna.
(Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Pfv.
21.129/2009/4. sz. ítélete)
32
