Page 32 - MÜBSE - Adásvételi szerződések

A fél kötelezettséget vállalhat arra, hogy a dolgot Ingatlanra bejegyzett vagy ingatlanon jog-
csak meghatározott jogcím(ek)en ruházhatja át, szabály vagy bírósági határozat alapján
így például kizárhatják a felek az adásvételen ingatlan-nyilvántartási bejegyzés nélkül is
kívüli egyéb jogcímeken való átruházást is. Ez fennálló elidegenítési és terhelési tilalom
elővásárlási jog biztosítására lehet jó meg- esetén a tulajdonjog változása vagy az
oldás, mert a tulajdonos nem tudja olyan ingatlan megterhelése az elidegenítési
jogcímen (ajándékozás, csere, tartási szerző- és terhelési tilalom jogosultjának hozzá-
dés) átruházni a dolgot, amelynek esetében járuló nyilatkozata esetén jegyezhető be
az elővásárlási jog nem gyakorolható. Az az ingatlan-nyilvántartásba.”
elidegenítési és terhelési tilalom nem öncélú
korlát, hanem meghatározott jog érvénye- Az idézett jogszabályhely alatt azt kell érteni,
síthetőségének biztosítása érdekében hogy az elidegenítési és terhelési tilalomba
köthető ki. ütköző rendelkezéshez a Ptk. nem a sem-
misség, hanem a relatív hatálytalanság
A Ptk. 5:33.§-a értelmében a jogszabályban, következményét fűzi, azokba a nyilván-
vagy bírósági határozattal meghatározott tartásokba, amelyekbe az elidegenítési és
személyek javára megállapított elidegenítési terhelési tilalom be van jegyezve, a tilalom
és terhelési tilalomra a szerződéssel léte- által érintett jogváltozás csak a jogosult
sített elidegenítési és terhelési tilalomra hozzájárulása esetén jegyezhető be. Ez
vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. az új Ptk. külön rendelkezése nélkül, és az
ingatlan-nyilvántartáson kívüli más nyilván-
A Ptk. szabályozása tehát egységesen a tartások esetén is következik abból, hogy a
hatálytalanság következményeit rendeli nyilvántartásba a bejegyzést végző hatóság
alkalmazni mind a szerződéssel létesített, nem ad helyt olyan bejegyzési kérelemnek,
mind pedig a jogszabályban, vagy bírósági amely a nyilvántartásokból és a kérelemből
határozattal létesített elidegenítési és terhe- külön vizsgálat nélkül is megállapíthatóan
lési tilalomra vonatkozóan. másnak a jogát sérti. Ha az elidegenítési és ter-
helési tilalom jogszabályi rendelkezésből fakad
Az átruházással való tulajdonszerzés szár- és bejegyzés nélkül is kötelező erejű, a jogosult
mazékos szerzésmód, így, ha a dolgot har- hozzájárulásának a hiányában akkor sem
madik személyek jogai terhelik, akkor a teljesíthető a bejegyzés, ha a tilalom az in-
tulajdonjogot átruházással megszerző fél gatlan-nyilvántartásba nem lett bejegyezve.
e terhekkel szerez tulajdont, ha jogszabály
külön nem rendelkezik e jogok megszűnésé- A Ptk. 46. §-a értelmében az elidegenítési
ről. Amennyiben tehát az ingatlant elidege- tilalom, az elidegenítési és terhelési tilalom,
nítési tilalom nélkül terheli pl. jelzálogjog illetve a rendelkezés jogát más módon korlá-
vagy önálló zálogjog, úgy az átruházáshoz a tozó tilalom esetén ennek joghatásai tekin-
jogosult hozzájárulása ugyan nem szüksé- tetében a Ptk. hatálybalépését követően a
ges, de a szerző fél csak e teherrel szerez Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni akkor is,
tulajdont. A tehermentes tulajdonszerzés- ha a tilalmat a Ptk. hatálybalépése előtt kötöt-
hez a teher jogosultjának a teher törlésére ték ki, vagy az már a Ptk. hatálybalépésekor
vonatkozó hozzájárulása szükséges. fennállt. Így a Ptk. hatálybalépését követően
Ptk. 5:34. §-a rendelkezik a z elidegenítési az elidegenítési és terhelési tilalomba üt-
és terhelési tilalomba ütköző rendelkezés köző rendelkezés relatív hatálytalansági
ingatlan-nyilvántartási bejegyezhetőségéről. tényállást valósít meg, a tilalomba ütköző

32