Page 17 - MÜBSE - Jogi képviselet ellátása körében elkövetett ügyvédi műhibák

vonatkozóan. Az erre irányuló tájékoz- nyeit mérlegelve kell állást foglalnia
tatást pedig még azt követően is elmu- abban a kérdésben, hogy a fél elle-
lasztotta, miután az ellenérdekű fél erre nőrzési körén kívül eső körülmény-
kifejezetten hivatkozott, holott ez a hivat- ként merült-e fel a szerződésszerű
kozás olyan új körülményként értékelen- teljesítés akadálya. Ezzel összefüg-
dő, amely a per folytatására vonatkozó gésben egyrészt a bírói gyakorlatra vár
utasítás módosítását eredményezhette annak elhatárolása, hogy mi tekintendő
volna. A bírói gyakorlat e mulasztást ak- az ügyvéd ellenőrzési körén kívül eső
ként értékelte, hogy a jogszabály alapján körülménynek, továbbá elhatárolásra
fennálló tájékoztatási kötelezettségét az vár a kirendelt ügyvéd jogellenes eljá-
ügyvéd megszegte, ezért a bekövetkezett rásának jogi besorolása is, ugyanis – az
kárért felelősséggel tartozik. ügyféllel kötött szerződés hiányában – az
(1. számú jogeset) ügyféllel szembeni szerződésszegésről
nem beszélhetünk ügyvédi műhiba el-
követésekor.
III.2. A Ptk. 6:142. § szerint, aki a szerződés
megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles b) A kimentés második feltételeként tá-
azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha masztja a Ptk., hogy a szerződésszegő fél
bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési számára a saját ellenőrzési körén kívül
körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában felmerülő körülmény a szerződéskötés
előre nem látható körülmény okozta, és nem idején - objektív mércével mérve - ne
volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy legyen előre látható. Vonatkozik ez a
a kárt elhárítsa. feltétel bármely fajta „külső” akadályra.
A bírói gyakorlatban megjelent szigorító
tendenciát a Ptk. normatív formában sza- c) Harmadik konjunktív feltétele a kimen-
bályozta, és ennek megfelelően a szerző- tésnek, hogy nem volt elvárható, hogy
désszegéssel okozott károkozásért való fe- a fél a szerződésszerű teljesítést aka-
lelősséget elszakítja a felróhatósági elvtől. dályozó körülményt elkerülje vagy
A szerződésszegés esetében sem lehet abszo- annak kárkövetkezményeit elhárítsa.
lút a kártérítési felelősség, a szerződésszegő A kimentésnek ez a feltétele lényegében
fél számára biztosítani kell megfelelő kimen- a Ptk.-ban [1:4. § (1) bek.] meghatározott
tési lehetőséget. A Ptk. három feltétel együt- felróhatóság kritériumának alkalmazását
tes (konjunktív) meglétét kívánja meg, amely kívánja meg. Míg az előző feltételt, azaz
az alábbiak: az akadály előreláthatóságát a Ptk. a
szerződéskötés időpontjában rendeli
a) A károkozó körülmény a szerződéssze- vizsgálni, addig ez a harmadik feltétel
gő fél ellenőrzési körén kívül merüljön - értelemszerűen - a szerződésszegés
fel. Ez az elvárás tulajdonképpen a men- időpontjában vizsgálandó.
tesülés alapfeltétele. Ellenőrzési körön A Ptk. a bizonyítási terhet mindhárom ki-
kívül merül fel az a körülmény, amelyre mentési feltétel tekintetében a szerződéssze-
a fél nem képes hatást gyakorolni. Ilyen gő félre helyezi.
körülményeknek tekinthetők mindene-

kelőtt a vis maior hagyományos esetei, A Kúria Ptk. jogértelmezési kérdéseivel foglal-

az állami intézkedések, kisajátítás, stb. kozó Tanácsadó Testülete szerint a kártérítési
A bíróságnak az eset összes körülmé- felelősség vizsgálatát minden esetben meg

17