Page 34 - MÜBSE - Ügyvédi kártérítési jog - teljes

hogy az alperes jogellenes magatartása és szándéka kialakult részt vett ebben az eljárás-
a felperes fizetési kötelezettsége között ban, az előírt feltételeket (előzetes alkalmas-
nincs közvetlen ok-okozati összefüggés. sági eljárás, sikeres vizsga, meghallgatás stb.)
teljesítette és a szükséges nyilatkozatokat
A másodfokú bíróság az alábbi eltérő indo- megtette. Az okirati bizonyítékot és a fenti
kok alapján értett egyet az elsőfokú bíróság körülményeket mérlegelve nem fogadható el
döntésével. A Pp. 279. § (1) bekezdés sze- tényként, hogy a felperes közölte az alperes-
rint a bíróság a perben jelentős tényeket a sel, hogy az örökbefogadásnak az a feltétele,
felek tényállításainak és perben tanúsított hogy kizárólag a feleség vállalja a gyermek
magatartásának, valamint a per tárgyalása tartását. Az alperes jogellenes magatartása
során megismert bizonyítékoknak és egyéb a jelen eljárásban nem volt vitatott, ezt senki
peradatoknak az egybevetése, egyenként és nem támadta, így a jelen másodfokú eljárás
összességében történő értékelése alapján ezt a megállapítást nem érinthette. A kár fo-
a meggyőződése szerint állapítja meg. Arra galma kapcsán a másodfokú bíróság kifejti,
alappal hivatkozott a felperes, hogy írásbeli hogy a Ptk. szabálya alapján a kár a károkozó
megbízási szerződés hiányában az Ütv. 23. § magatartás, illetve a károkozó körülmény
(2) bekezdés alapján a bizonyítási teher meg- folytán keletkezik. Arról kell dönteni, hogy a
fordul. Rámutat a másodfokú bíróság, hogy kárt a megjelölt alperes okozta-e a jogellenes
abban azonban téves a felperes érvelése, magatartásával. Helytálló a felperes érvelése,
hogy erre figyelemmel a tényállást a felperesi hogy a kár polgári jogi fogalma nem szűkít-
előadásnak megfelelően kell megállapítani, hető le, ezért jelen esetben a vagyonában
mert ez a Pp. rendelkezéséből nem követke- bekövetkezett csökkenés kárnak minősül.
zik. A másodfokú bíróság hangsúlyozta, hogy Téves az elsőfokú bíróság okfejtése, hogy
a bizonyítás módját a Pp. 267. § szabályozza. a felperesnek azért nincs kára, mert a
Ezt összevetve a Pp. 279. § (1) bekezdéssel fizetési kötelezettsége jogszabályon és a
egyértelmű, hogy a törvény nem tekinti bi- jogerős ítéleten alapul. Ezzel a másodfokú
zonyítási eszköznek a fél és a fél képviselője bíróság nem értett egyet, rámutat arra,
nyilatkozatát. A másodfokú bíróság utal arra, hogy az kétségtelen, hogy a felperes a
hogy a megállapodás kétségtelen okirati megjelölt összegben a gyermektartásdíjat
bizonyíték, azonban annak szövegéből, a megfizette, mellyel a vagyoncsökkenés,
hivatkozott pontjában foglaltakból sem le- azaz polgári jogi, vagyonjogi értelemben a
het egyértelműen azt megállapítani, hogy az kára bekövetkezett. A másodfokú bíróság
okirat megszerkesztésekor a felperes tájékoz- az ok-okozati összefüggés körében osztotta
tatta volna az alperest arról, hogy részéről az elsőfokú bíróság álláspontját. Helytálló,
az örökbefogadásnak az a feltétele, hogy hogy a felperes kára nem az alperes ma-
érvényes megállapodás garantálja azt, hogy gatartása folytán következett be, hiszen a
válás esetén az örökbefogadott gyermek volt feleség volt az, aki az abban foglaltakat
a feleség gondozásába kerül és kizárólag nem tartotta be és a megállapodás ellenére
ő gondoskodik az eltartásáról a különva- a házassági bontóperben gyermektartásdíj
gyonából. A megállapodás szövegéből az iránti igényt érvényesített a felperessel
nem olvasható ki, hogy ennek hiányában a szemben. Helytállóan utalt az alperes arra,
felperes nem fogadott volna örökbe. Helyt- hogy nem alakult volna ki a jelen jogvita, ha
állóan hivatkozott az alperes és az alperesi közös megegyezéses bontóperre kerül sor
beavatkozó arra, hogy a felhívott jogszabályi vagy a házassági bontóperben a házastársak
előírásoknak megfelelően a felperes mivel a egyezséget kötnek. Mindezért egyetértett

34