Page 37 - MÜBSE - Ügyvédi kártérítési jog - teljes

jegyzett. A Vevő tulajdonjog bejegyzési Az elutasításról rendelkező határozatot a
kérelmét a földhivatal a szerződés alaki biztosított ügyvéd kollégája átvette, arról
hibája miatt ( eladó kft. ügyvezetőjének azonban a biztosított ügyvéd nem szerzett
neve nem került feltüntetésre ) – eluta- tudomást. A kárigénylő évekkel később
sította. A megfelelő alakisággal rendel- szerzett tudomást arról, hogy tulajdonjog
kező adásvételi szerződés az Itv. 23/A § bejegyzés iránti kérelme elutasításra került,
(1a) bekezdés b) pontjában meghatározott és harmadik személy végrendelet alapján
kétéves határidőn túl került benyújtásra megörökölte az ingatlant. Ezt követően a
a földhivatalhoz. A határidő mulasztásra kárigénylő jogcímes elbirtoklás iránt pert
tekintettel a NAV Kárigénylő/Eladót az Itv. indított a végrendeleti öröklés jogcímén
23/A § (6) bekezdésében előírt, a 19. § (1) tulajdonossá vált személlyel, mint I. rendű
bekezdése alapján egyébként fizetendő és alperessel, és a végrehajtási jog jogosultja
az (1) bekezdés szerint megállapított illeték II. rendű alperessel szemben. A perben első
különbözete kétszeresének, 1.200.000.-Ft fokon eljárt Pesti Központi Kerületi Bíróság
megfizetésére kötelezte. Biztosított ügyvéd ítéletével kötelezte az I. r. alperest annak
szakmai mulasztását elismerte, a kárigényt tűrésére, hogy a bejegyzett tulajdonjoga
sem annak jogalapja sem pedig összegsze- törlésre, a kárigénylő felperes tulajdonjoga
rűsége tekintetében nem vitatta. pedig bejegyzésre kerüljön az ingatlanra,
jogcímes elbirtoklás jogcímén. Az alperesi
6.3.b) fellebbezések folytán eljárt Fővárosi Törvény-
szék, mint másodfokú bíróság ítéletével az

A biztosított ügyvéd ingatlan adásvételi elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta
szerződést szerkesztett eladó és a kárigénylő, és a kárigénylő felperes keresetét eluta-
mint vevő között a Budapest 0/B/10 helyrajzi sította, hivatkozva arra, hogy a jogcímes
számú ingatlanra (a továbbiakban: ingat- elbirtoklás különös feltételei nem álltak fenn.
lan). A szerződés értelmében a kárigénylő x A jogerős ítélettel szembeni felülvizsgálati
Ft vételárért megvásárolta az ingatlant, az eljárás eredményre nem vezetett, a Kúria
eladó a kárigénylő tulajdonjogának bejegy- a végzésével a felülvizsgálat engedélyezése
zésére vonatkozó engedélyét nyilatkozattal iránti kérelmet visszautasította. A kárigénylő
megadta. A Budapesti Körzeti Földhivatal a kilakoltatására sor került, ezért 21.000.000,-
határozatával a kárigénylő tulajdonjog be- Ft összegű kárigényt terjesztett elő, mivel
jegyzése iránti kérelmét elutasította, mivel tulajdonjoga az ügyvédi mulasztás folytán
az adásvételi szerződés és a tulajdonjog be- nem került bejegyzésre. Az összegszerűség
jegyzési engedély nem volt nyilvánvalóan körében hivatkozott arra, hogy ez az összeg
azonosítható módon aláírva (a felek aláírása egy azonos értékű ingatlan jelenlegi ára. A
alatt a nevük nem szerepelt olvasható biztosított ügyvéd a kárigényt 5.000.000,-Ft
módon). Az okiratok így nem feleltek meg a összegig elismerte. A Kárrendezési Bizottság
109/1999. (XII.29.) FVM rendelet 69. §-ában a kárigényt 5.000.000,-Ft erejéig megalapo-
foglaltaknak, amely szerint az Inytv. 32. §-a zottnak tartotta. A kárigény jogalapja fennáll,
(2) bekezdésének e) és g) pontja, valamint a tekintettel arra, hogy a biztosított ügyvéd
32. § (5) bekezdésének alkalmazásában az által szerkesztett adásvételi szerződés alaki
aláírás akkor tekinthető nyilvánvalóan azo- hibája miatt nem került a kárigénylő tulaj-
nosíthatónak, ha az aláírók aláírásuk alatt donjoga bejegyzésre. Tekintettel arra, hogy
olvashatóan megjelölték nevüket és az okirat a biztosított ügyvéd az irodája által átvett,
szerinti ügyletkötői minőségüket. a tulajdonjog bejegyzésének elutasításáról

37