Page 35 - MÜBSE - Ügyvédi kártérítési jog - teljes

a másodokú bíróság azzal, hogy a felperes amiben szakértőnek kellett volna döntenie. A
kára nem az alperes által megszerkesztett kárbejelentésben rögzítettek szerint a biztosí-
megállapodás miatt következett be, az ok-oko- tott ügyvéd mulasztása miatt és azzal össze-
zati összefüggés nem áll fenn. A kifejtettek függésben a kárigénylőt Y összegű kár érte.
alapján a másodfokú bíróság megállapította, A biztosított ügyvéd a szakmai mulasztását
hogy a felperes kára bekövetkezett, de az akként ismerte el, hogy a megtartott tárgya-
alperes jogellenes magatartása és a kár kö- lásról készült jegyzőkönyvben rögzítettekkel
zötti ok-okozati összefüggés fennállása nem szemben az eljáró bíró részéről tájékoztatás
igazolt, ezért az elsőfokú bíróság érdemben nem történt, az a jegyzőkönyvben tévesen
helyesen döntött a kereset elutasításáról. került rögzítésre, azonban a jegyzőkönyv kija-
Mindezért a másodfokú bíróság a Pp. 383. vítását a 15 napos törvényi határidőben nem
§ (2) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság kérte. Az ügyvéd kártérítési felelősségének
ítéletét helybenhagyta. megállapításához a kárigénylőnek kell iga-
zolnia azt, hogy a biztosított ügyvéd eljárása
6.2.f) folytán érte őt a kár. Jelen esetben ez annak
bizonyítását jelentené, hogy amennyiben a
A biztosított ügyvéd látta el a kárigénylő biztosított ügyvéd a helyesnek vélt módon
mint felperes képviseletét a Járásbíróság járt volna el a perben, úgy a kárigénylő a
előtt kellékszavatosság alapján kártérítés benyújtott kereset tekintetében kétséget
megfizetése iránt indult perben. Az I.fokú kizáróan pernyertes lett volna. Ez azonban
bíróság a felperes keresetét elutasította. utóbb már nem bizonyítható, a jogerős ítélet
Az ítélet – fellebbezés hiányában – jogerőre felülbírálatára jelen eljárásban nincs lehető-
emelkedett. Az ítélet indokolása szerint a ség. A Kárrendezési Bizottság álláspontja
bíróság az anyagi pervezetés körében tájé- szerint az ún. árnyékperek tilalma folytán
koztatta a feleket a bizonyítási teherről és utóbb nem vizsgálható érdemben, hogy a
külön felhívta a felperes figyelmét arra, hogy pert, amelyben a kárigénylő pervesztes
az, hogy a keresetlevélben megjelölt hibák lett, a biztosított ügyvéd feltételezett
műszaki szempontból valóban fennálltak, hibája hiányában biztosan megnyerte
illetve kijavításuk a keresetlevélben ismer- volna (BH2009.356. és BH2012.90.), azaz fel-
tetett módon és költségben volt lehetséges tételezések szintjén nem mondható vélemény
vagy lesz lehetséges a jövőben, az olyan kü- arról, hogy a szakértői bizonyításra vonatkozó
lönleges szakértelmet igényel, amellyel a indítvány megtétele esetén a per milyen ered-
bíróság nem rendelkezik, ezt szakértő útján ménnyel zárult volna. Ennek alapján az sem
kell bizonyítani. A kárigénylő a biztosított állapítható meg, hogy a kárigénylőt érte-e
ügyvéd szakmai mulasztását abban látta, egyáltalán vagyoni kár a biztosított ügyvéd
hogy a bíróság fenti tájékoztatása ellenére tevékenységével összefüggésben, és ha igen,
szakértő kirendelését nem indítványozta. A akkor milyen összegben. Az ügyvédek ellen
tárgyalási jegyzőkönyv tanúsága szerint a indított kártérítési perek során a kialakult
biztosított ügyvéd a becsatolt okiratokkal bírói gyakorlat szerint nem állapítható meg
kívánta igazolni az elmondottakat, álláspontja a perbeli képviseletet nem megfelelő módon
szerint minden szakember megfelelően nyi- ellátó és ezáltal a megbízási szerződést meg-
latkozott az okiratokban, szakértő kirende- szegő ügyvéd kártérítési felelőssége azon
lésére vonatkozóan nem volt indítványa. Az az alapon, hogy pusztán feltételezhető, de
ítélet indokolása alapján a biztosított ügyvéd nem állapítható meg bizonyosan, hogy az
szerint nem volt olyan szakkérdés a perben, ügyvéd lelkiismeretes eljárása mellett a peres

35