Page 43 - MÜBSE - Ügyvédi kártérítési jog - teljes

A Kárrendezési Bizottság a fenti ügyben a A Kárrendezési Bizottság megállapította,
kárigény jogalapját elismerte, mivel a bizto- hogy biztosított ügyvéd szakmai mulasz-
sított ügyvéd által szerkesztett végrendelet tást követett el akkor, amikor a végrende-
nem tartalmazta a Ptk. 7:17. § (1) bek. b) let aláírásakor nem hívta fel a figyelmet
pontja második tagmondata szerinti „… ha arra, hogy nem lehet végrendeleti tanú az
azt már aláírta, az aláírást két tanú előtt, örökös hozzátartozója, ezért a kárigényt
azok együttes jelenlétében a magáénak mind jogalapjában, mind összegszerűsé-
ismeri el” fordulatot. Az összegszerűség gében elismerte.
kérdésében pedig a fentiek szerinti elszá-
molást javasolta feleknek a Megállapodás 6.5.c)
megkötését megelőzően.
A biztosított ügyvéd végrendeletet készített,
6.5.b) melyben a kárigénylő végrendeleti örökös-
ként szerepelt. A végrendeletet a Törvényszék
Biztosított ügyvéd megbízási szerződés jogerős ítéletével érvénytelennek nyilvání-
alapján végrendelet készítésére és ellen- totta, mivel a tanúk tanúi minősége azon
jegyzésére kapott megbízást. Örökhagyó utólag került feltüntetésre. A fentiekre
végrendeletében az ott megjelölt ingatlant, figyelemmel a kárigénylő a hagyaték tárgyát
valamint halálának időpontjában meglévő képező ingatlan meg nem örökölt 1/3 tulaj-
valamennyi ingatlan és ingó vagyontárgyá- doni részének piaci értéke megtérítése iránt
nak örököseként Kárigénylőt (aki egyben nyújtott be kárigényt. A biztosított ügyvéd a
testvéreként törvényes örököse is volt) jelölte kárigényt a jogalap tekintetében teljes mér-
meg. Örökhagyó halálát követően a hagya- tékben, az összegszerűség vonatkozásában
téki eljárás során megállapítást nyert, részben ismerte el. A Kárrendezési Bizott-
hogy a végrendelet a Ptk 7:19 §-ban foglalt ság a kárigényt a jogalap tekintetében
rendelkezésre tekintettel érvénytelen, megalapozottnak tartotta, figyelemmel
mert a végrendelet egyik tanúja a vég- arra, hogy a biztosított ügyvéd által ké-
rendeleti örökös fiának felesége, azaz a szített végrendelet alaki hiba folytán ér-
végrendeleti örökös hozzátartozója (Ptk. vénytelennek minősült. Az összegszerűség
8:1 § (1) bekezdés b.) pont). A végrendelet tekintetében a kárigény csak részben
érvényességét örökhagyó másik, törvényes volt alapos, mivel nem fogadható el a
öröklésre jogosult testvére nem ismerte el. hagyaték tárgyát képező ingatlan illető-
Kárigénylő a hagyatéki eljárás keretében ség piaci értékének figyelembevétele a
törvényes öröklésre jogosult testvérével kár összegének meghatározása során.
egyezségi megállapodást kötött, amelynek A hagyatéki eljárásban figyelembe vett adóés
alapján pénzbeli fizetési kötelezettséget vál- értékbizonyítványban rögzített érték vehető
lalt. Kárigénylő álláspontja szerint biztosított figyelembe, mivel ezt az értéket a felek nem
ügyvéd szakmai mulasztást követett el ak- vitatták a hagyatéki eljárásban.
kor, amikor a végrendelet aláírásakor nem A tárgybani ingatlan 6/12 tulajdoni illetősé-
hívta fel a figyelmet arra, hogy nem lehet gének értékét ennek figyelembe vételével
végrendeleti tanú az örökös hozzátartozója. határozta meg a Kárrendezési Bizottság.
Biztosított ügyvéd a szakmai mulasztását Mivel az ingatlan a hagyaték tárgyát képező
elismerte, Kárigénylő kárigényét sem an- tulajdoni illetőségének 1/3 részét a kárigénylő
nak jogalapja, sem pedig összegszerűsége megörökölte törvényes öröklés útján, így a
tekintetében nem vitatta. meg nem örökölt tulajdoni illetőség értékét

43